A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

testvériség földje." Hangsúlyozták, hogy „akkor születik meg Kossuth Lajos Magyarországa, ha rend lesz, s éppségben marad az ország területe." Szervezkedésre bíztatták a saját híveiket: „alakítsátok meg minden faluban A Barázda lobogója alatt a földmívesek tanácsát! Legyetek nemzetőrök, hogy falutokban az életet, rendet, s tűzhelyeket megvédjétek!"

19 A Magyar Gazdaszövetség tehát a magántulajdon szentsége, a polgári rend védelme és a katona- és parasztlázadások megfékezése érdekében kezdte el szervezni a földmíves tanácsokat. E szervezkedést kívánta segíteni a „Földmívelő Polgártársak!" című röplapjuk is. Ebben azt ígérték, hogy az „országszerte garázdálkodó rablócsapatok" megfékezése után kétnapos országos gyűlést hívnak majd össze, ahol a független Magyarország kiépítésének nagy munkájában való részvételről, az Országos Földmívelő Tanács és a helyi földmívelő tanácsok megalakításáról és a parasztság követeléseiről lesz majd szó. Kijelentették: „a föld népét földhöz juttatjuk, a rekvirálás oknak véget vetünk, a központokat elsöpörjük, s a földmívelő nép számára részt követelünk a hatalomból." Kérték, hogy a helyi csoportvezetők szervezzék A Barázda híveit. Az MSZDP gyakorlatának megfelelően bizalmi férfiak hálózatának kiépítését javasolták minden faluban. A Gazdaszövetség vezetőinek és A Barázda politikai nézeteire vüágít rá a királyság vagy köztársaság kérdésében sugaUt áUáspontjuk. Egyrészt kijelentették, hogy mivel a szervezeteik még nem foglaltak állást, így ebben a kérdésben ők sem agitálnak. Kérték szervezeteiket, hogy erről a kérdésről tájékoztassák a központot. Másrészt azért a királyság meUett sorakoztatták fel érveiket: közölték a híveikkel, ha „királyság leszünk, ez nem jelenti azt, hogy okvetlen Habsburg-családból keU választanunk a királyt."... a köztársasági elnököt rendszerint ötévenként választják újra, és ezt óriási korteskedés előzi meg hónapokon át, ami természetesen erősen megzavarja a közrendet. Egyébként pedig leginkább az alkotmányos angol királyságot sugalmazta olvasóinak.

20 November 14-én a Gazdaszövetség vezetői megalakították az Országos Földmívelő Tanácsot, mely a „földmívelők követelései érdekében azonnal érintkezésbe lépett a Nemzeti Tanáccsal és a kormánnyal." Ezzel együtt újra felhívták községi csoportjaikat, szövetkezeteiket, gazdaköreiket, s a „többi földmívelő szervezeteikét", hogy „közös egyetértéssel alakítsák meg 5-20 taggal a helyi földmívelő tanácsokat." Ezek névsorait küldjék el a Gazdaszövetség központjába. Hangsúlyozták: „sorsdöntő érdekek fűződnek ahhoz, hogy minden faluban alakuljon meg a földmívelő tanács." Hogy mi a „sorsdöntő érdek" az kiderül „Az ország kálváriája" című vezércikkből. Ebben a belgrádi katonai konvenció negatív következményeit ismertetik. Ezzel szemben összefogást sürget, mert „a felvidéki megyékbe a csehek törtek be, a Muraközbe a horvát zöld káder zsiványai, a délvidéki területekre a szerbek tették rá a kezüket, míg Erdélyt az oláhok veszélyeztetik." Ezért, ha nem tartunk össze „elveszett az ország, de pusztulunk vele mi is."