A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

E cikkben is hangsúlyozták: „A rendbontás, a fosztogatás, a gyújtogatás végzetes csapást jelent mindannyiunkra. Ezt minden eszközzel meg kell megakadályozni." Ezért kell a földmíves tanácsokat megalakítani, amelyek a „fegyveres polgárőrségek megszervezéséről, s a frontról visszatérő katonák ellátásáról gondoskodnak." Kérték, hogy a parasztság „ne üljön fel a pesti újságoknak, amelyek a kisbirtokosokat megtévesztő címekkel akarják behálózni." Az üzletemberek ugyanis nem a parasztság javát kívánják, hanem saját zsebeiket tömik. A Gazdaszövetség vezetői a falvakban megindult pártosodás folyamatát — saját szervezeti hátterük biztosítása érdekében — lassítani igyekeztek. Figyelmeztették olvasónkat: „Míg a közbiztonság, s a rend biztosítva nincs, nem szabad pártkülönbségnek lenni közöttünk. ... Ne hamarkodjuk el a dolgokat új pártalakulásokkal, s politikai lekötelezéssel, mikor még arról van szó, hogy menteni kell az országunkat a martalócokkal és a betörő csapatokkal szemben." Propagandájukban azt hangoztatták, hogy maga a szervezett parasztság fogja megmondani, „mit tegyünk jogaink, érdekeink biztosítására." Azt állították, hogy a háború alatt is ők követelték leghangosabban a „földmívelő nép földhöz juttatását, a falusi nép függetlenségét, az uzsora letörését, s a rekvirálás okkal járó kálvária járatás megszüntetését." Ezt követeljük ma is — írták. Azt javasolták, hogy „most a kormányt támogassuk, hogy rend legyen, s toborozzuk a földmívelőket. A Barázda zászlaja alá, hogy biztosíthassuk annak idején igazainkat." Úgy vélték, ha pár hét alatt sikerül százezreket megszervezni, „ez lesz a földmívelő nép külön forO-t radalma, mely örök időkre meghozza a földmívelők szabadságát is." November közepéig azt állították sajtójukban, hogy „az a birtokpolitika, melyet Búza Barna földművelésügyi miniszter akar megvalósítani, teljesen azonos a Magyar Gazdaszövetség birtokpolitikájával." Sőt! Kijelentették: a Gazdaszövetség követelte legelőször, hogy az egészségtelen földbirtok megoszlást meg keü változtatni, s a nagyobb birtokok részbeni állami kisajátításával, ha kell, minél több önálló kisgazdaportát keU teremteni." Mint ahogy azt is ők követelték először, hogy a harctérről visszatérő katonákat földhöz kell juttatni. A parasztság felé irányuló demagógiájukat jól érzékelteti a következő megállapításuk: "Nem a hadimilliomosokat, meg a birtokaikat bankoknak bérbeadó földbirtokosok erősítik a nemzetet, hanem a földmíves családok, amelyeket épp ezért meg keU erősíteni." Ugyanakkor konkrét követeléseket is megfogalmaztak a forradalmi kormány felé. így a parasztság szabadságával összeegyeztethetetlennek tartották a sertésvágásról szóló október 25-én kelt rendeletet, amely kimondta, hogy azt a sertést is csak hatósági engedéüyel lehet levágni amelynek hízlalására engedélyt kapott a tulajdonosa. Meg keU szüntetni a rekvirálásokat — írták — és ha a városok részére élelmiszereket akarnak biztosítani, akkor kínáljanak cserébe a falusi népnek iparcikkeket.

22 Mindezt könnyű volt követelni az új, forradalmi kormánytól, de a háború befejezésekor lehetetlenség volt ezt a feladatot rövid idő alatt megoldani. Mindenesetre e követelés is kedvesen csengett a parasztság fülének.