A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

oka nem a sztrájk, hanem az üzemanyag-hiány volt. A dolgozók ezért lófogattal végezték el a hátralévő vetési munkákat.

137 A forradalom hatására nem csak a tsz-ből kiválók, de mások is követelték egykori betagosított, vagy más módon elvett ingatlanaik kárpótlását. A Kádár-kormány 1957. évi 10. sz. tvr. alapján febr. 28-ig 117 kérelem érkezett be, ebből csupán 5-öt ítélt a VB jogtalannak. A kérelmezők összesen 493 kat. hold szántóra és egyéb ingatlanra tartottak igényt, míg a község területén 448 kat. hold szántó és egyéb állami tartalékföld állt rendelkezésre, így az igények nagyobb részét ki tudták elégíteni.

138 AZ ERŐSZAKOS KOLLEKTIVIZÁLÁS 1956 UTÁN A faluban a konszolidáció jegyében megkezdődött a tsz-ek újjászervezése. Az 1957-ben megszűnt Alkotmány termelőszövetkezet helyén egy évvel később, 1958. szept. l-jén megalakult az Előre Tsz. A taglétszám ekkor még csak 22 fő volt, a művelt terület 187 holdra rúgott, ebből 180 holdat szántóként használtak, 35 hold pedig rét volt. A következő évben — a tsz-ek melletti mind erőteljesebb agitáció hatására — a létszám, és ezzel a bevitt földterület is megemelkedett. Ekkor már 281 család, összesen 290 tag csatlakozott a Ballá Vendel által irányított szövetkezethez, a földterület pedig megtízszereződött, 1721 holdra nőtt. 1650 hold szántó meUett 10 hold gyümölcsös, 50 hold rét és 11 hold nádas is a tsz-hez tartozott, emeUett 212 holdat háztájiként használtak. Megnövekedett az áUatáüomány is. Míg 1958-ban egyetlen ló árválkodott szövetkezeti vagyonként, 1959-ben már 39 szarvasmarha, 19 ló, 57 sertés és 723 baromfi volt a közösben. 1960-ban két saját traktor is növelte a közös munka hatékonyságát. A szövetkezetet ekkor már Erdélyi Ferenc elnök irányította. A taglétszám 342 főre emelkedett, ugyanakkor a közösen művelt terület nagysága némüeg, 1721-ről 1686 holdra csökkent. Ennek éppen a taglétszám növekedése volt az oka. Mivel zömmel föld nélküliek csatlakoztak ekkor a tsz-hez, a közös rovására növelni keUett a háztáji mennyiségét. Annak nagysága 1960-ban elérte a 250 holdat. A szántóáUomány nem csökkent, maradt 1650 hold, ezt úgy érték el, hogy a korábbi 50 holdas rétterületet beművelték. Az intenzív állattenyésztést mutatta, hogy az állomány nagysága számottevően megemelkedett, 1960-ban 112 szarvasmarha, 61 ló, 293 sertés és 2157 baromfi alkotta a közös állományt.

139 A községben az Előre tsz honosította meg a nagyüzemi baromfitenyésztést, vízi szárnyasokat neveltek. A korszerű baromfitelep a falu határában fekvő Vályogos-tónál volt.

140 1960-ban újabb termelőszövetkezet jött létre Zomboron, az Engler Mihály elnök és Dani János agronómus irányításával megalakult Dózsa tsz. Már az induló létszám is jelentős volt, 352 család, 438 tag 1942 holdas közös területen 137 Uo. 5. 138 MVL XXIII. 715. A községi tanács üléseinek jegyzőkönyve (a továbbiakban: Tü. jkv.) 1957. márc. 12. A tavaszi mezőgazdasági munkák értékelése c. beszámoló 139 MVL XXIII. 206.115. doboz. Az Előre tsz 1958-1961. Az éves termelési tervekből gyűjtött adatok 140 MAROSVÁRI 1969. 43, Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai 1959. Szeged, 1960. 224.