A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

kezdett gazdálkodni. A terület nagyrészt szántó volt, 1926 hold, de 16 hold gyümölcsös és 16 hold művelésből kivont terület is a szövetkezethez tartozott. A tagok a közösen művelt területen túl 370 hold háztájin is gazdálkodtak. Az állatállományt 121 szarvasmarha, 135 ló, 320 sertés és 1900 baromfi alkotta.

141 A Dózsa termelőszövetkezetbe számos középparaszt is belépett, az üyen családok aránya a tsz egészéhez képest 34,6 % volt.

142 Noha a tsz-hez csatlakozó családok száma az előző évihez képest 390-re növekedett, a tagok száma 1961-ben 35 fővel csökkent, ekkor 403 főt regisztráltak. A közösen művelt földterület mintegy 100 holddal növekedett, nagysága 1961 elején 2037 hold, ebből 1984 szántó, 20 hold gyümölcsös, 1 hold szőlő, 25 hold legelő, 2 hold erdő és 5 hold művelésből kivett terület volt. Ekkor már 441 hold állt háztáji termelésre a tagok rendelkezésére, a mezőgazdasági munkákat pedig 3 traktor és 2 tehergépkocsi segítette. A tsz állatállománya 1960-ban 121 szarvasmarhából, 135 lóból, 320 sertésből és 1900 baromfiból állt. A következő évben minden állatfajtából visszaesett az áUomány, a baromfitenyésztés m^g is szűnt, ennek eUenére az állattenyésztés a szövetkezet fontos tevékenységi formája maradt.

143 Az Előre és a Dózsa tsz mellett tovább működött a már 1952. szept. 15-én tszcs-ként megalakult Május 1. termelőszövetkezet is, melynek elnöke továbbra is Matuszka Jenő maradt. A három szövetkezet közül ez volt a legkisebb. 1958-ban 29 tagot tömörített, akik csupán 48 holdon gazdálkodtak. 1960-ban már — a nagy tsz-szervezési hullám hatására területe és taglétszáma megugrott. Ekkor 207 tag 808 holdat művelt, túlnyomórészt szántóföldi gazdálkodást végeztek, de volt 14 hold gyümölcsösük és 22 hold legelőjük is. Háztájiként 180 hold földet használtak. A növekedés ettől kezdve ^lassult ugyan, de nem állt le. 1962-ben 209 taggal működött a tsz, földterülete 225 holdra duzzadt, ez szinte teljes egészében szántót jelentett. Bővült a háztáji fcld nagysága is, ekkor már 234 holdat tett ki. 1960-tól indult meg a tsz-ben az intenzívebb állattartás is. 1960 és 1962 között másfélszeresére nőtt a szarvasmarha- és háromszorosára a sertésállomány, ugyanakkor csökkent a ló- és a baromfi törzsállomány is. Utóbbi tenyésztése a háztáji gazdaságok irányába tolódott, a lóállomány csökkenése pedig a gépesítés növekedésével függött össze. A hatvanas évek elején már 4 traktort tudtak a földek művelésénél igénybe venni.

144 [12. táblázat) 141 MVL XXIII. 206. 114. doboz. A Dózsa tsz 1960-1961. Az éves termelési tervekből gyűjtött adatok 142 Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai 1959. Szeged, 1960. 224., MAROSVÁRI 1969. 43. 143 MVL XXIII. 206. 114. doboz. A Dózsa tsz 1960-1961. Az éves termelési tervekből gyűjtött adatok 144 MVL XXIII. 206. 114. doboz. A Május 1 tszcs 1954-1961. Az éves termelési tervekből gyűjtött adatok