A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

SIPOS József: A Magyar Gazdaszövetség és a Függetlenségi és 48-as Országos Agrárpárt története 1918-ig

Ezek az adatok egyrészt jól mutatják a Gazdaszövetség és a Hangya közötti szoros pénzügyi-szervezési és gazdasági-politikai kapcsolatokat. Másrészt a gazdag- és középparasztság egy jelentős részére való gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai befolyásának nagyságát. E tények és folyamtok ismertetése szükséges a polgári demokratikus forradalomban e területen történtek jobb megismeréséhez. A 48-AS FÜGGETLENSÉGI ORSZÁGOS GAZDAPÁRTRÓL A liberális agrár-demokrata irányzat alatt azt a politikai szervezkedését értjük, amely a Függetlenségi és 48-as Pártból 1906-1909 között kiábrándult módos-parasztság kezdeményezésére bontakozott ki. E rendkívül bonyolult és ellentmondásos folyamat részleteit még nem tárta fel a történettudomány. Legjelentősebb személyisége, Szabó István — aki később a Nagyatádi előnevet kapta — politikai életútjának az őszirózsás forradalom miniszteri székéig terjedő időszakát és pártja történetét viszont Király István és Farkas József tanulmányai alapján felvázolhatjuk.

17 Ki volt Szabó István és hogyan lett politikus? 1863. szeptember 17-én született a Somogy megyei Csokonyán. Apja kisparaszt volt: hat hold szántófölddel, két hold réttel, kis darab szőlővel, legelő- és erdőjogosultsággal rendelkezett. A tehetséges és szorgalmas fia hat elemit végzett és az un. hároméves vasárnapi ismétlő-iskolát. Ez az akkori faluban átlagon felüli képzést jelentett. A serdülő fiú sokat olvasott. A szegénység miatt azonban nem tanulhatott tovább. Tizennyolc éves kora után rendszeresen járt napszámba. „Voltam én arató, részes cséplő, napszámos, fuvaros, árokhányó, erdei famunkás, munkáltam feles földet, réteket, szolgáltam robotot, együtt dolgoztam uradalmi cselédekkel" — írta az 1910-es Parlamenti Almanachba Szabó István. 1884-1887 között Budapesten katonáskodott, szakaszvezetőként szerelt le: ez parasztkatona esetében magas rendfokozatnak számított. Ezután az olvasókörben baráti társaságot szervezett a politikai kérdések megbeszélésére. Volt tűzoltóparancsnok, olvasóköri pénztáros, hitelszövetkezeti igazgatósági tag, községi elöljáró és fogyasztási adókezelő is. 1889-ben, 27 évesen megválasztották a község bírójának, ami rendkívülinek számított abban az időben. Szigorú volt, de ítéleteiben humánus. Eszmerendszerére a protestantizmus mellett elsősorban Kossuth Lajos liberális munkássága és az 1848-as törvények gyakoroltak döntő hatást. O állíttatta fel faluja főterén Kossuth és Széchenyi mellszobrát. Szabó István tehát a Függetr lenségi Párthoz tartozott. Ez tipikusnak tekinthető az akkori dunántúli református középparasztság körében. Az már kevésbé, hogy a fiatal bíró először tehermentesítette a szülői birtokot, aztán a világháborúig még vásárolt hozzá 16 holdat. O tehát kisparaszti sorból küzdötte fel magát középparaszttá. E tapasztalata szintén hatással volt egész világlátásra és politikai programjára. 17 KIRÁLY 1966; KIRÁLY István: Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom miniszteri székéig I—II. rész. Agrártörténeti Szemle, 1971. 3-4. sz. 423-453.; 1972. 1-2. sz. 173-195.