A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

SIPOS József: A Magyar Gazdaszövetség és a Függetlenségi és 48-as Országos Agrárpárt története 1918-ig

polgári demokratikus forradalom hatására 1918. november végén vette fel az Országos Kisgazdapárt nevet. A MAGYAR GAZDASZÖVETSÉGRŐL Közismert, hogy az 1890-es évek közepéig a gróf Széchenyi István által létrehozott Országos Magyar Gazdasági Egyesület — a továbbiakban OMGE — volt a nagybirtokosok gazdasági érdekvédelmi szervezete. Ez elsősorban a vám- és ártarifa követelésekkel, hatékonyan védte az összes nagy- és általában a földbirtokosi érdekeket. E szervezet fejlődésének fontos állomásai voltak: az 1885-ös országos gazdasági kiállítás, ahol az összegyűlt bel- és külföldi agrár-érdekképviselők nemzetközi konferenciáján meghirdették egy közép-európai vámszövetség programját. 1886-ban a Pest Megyei Hitelszövetkezet megalakításával lerakták a szövetkezeti mozgalom alapkövét. 1891-ben megindították az OMGE szakfolyóiratát, amelynek címe Köztelek lett, 1893-ban pedig a Hazánk című agrárius napilapot. A dualizmuskori magyar kapitalizmus dinamikus fejlődése következtében a kilencvenes évek elejére azonban a társadalmi problémák összetorlódtak. A városokban, a kereskedelem és az ipar fejlődése eredményeként hatalmas gyárak, üzletek és vagyonok keletkeztek. Ezzel párhuzamosan kialakult a modern nagyipari munkásság, jelentős dzsentri-földbirtokosi rétegek elszegényedtek, a parasztság tömegei agrárproletárokká váltak. E sokrétű és bonyolult folyamat egyik politikai megjelenési formája volt az MSZDP 1890-es megalakulása, a másik pedig az agrárszocialista mozgalmak. E gazdasági-társadalmi feszültségek hatására gróf Károlyi Sándor és elvbarátai 1896. október 7-i programnyilatkozattal megalakították a Magyar Gazdaszövetséget. Szabó Miklós: Új vonások a századforduló magyar konzervatív politikai gondolkodásában c. nagysikerű tanulmányában joggal állította, hogy ez „új korszakot jelent az agrárius mozgalom történetében, a mozgalom ettől kezdve számítható a politikai életre befolyást gyakorló társadalmi erőnek".

5 A Gazdaszövetséget tehát az agrárszocialista mozgalmak hatása alatt, az abban rejlő szociális és politikai feszültségek levezetésére és a mezőgazdasági termelés kapitalizálódásának segítésére hozták létre. Hirdették, céljuk a mezőgazdaság modernizálása, a falu, a vidék és a parasztság felemelése. Ennek érdekében megszervezték a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet országos hálózatát, amely elsősorban a polgáriasult és árutermeléssel foglalkozó gazdag- és középparasztság helyzetén tudott segíteni. E rétegek gazdasági-társadalmi és kulturális szervezése, összefogása érdekében a mezővárosokban és a nagyobb falvakban a papok és a tanítók segítségével az 1900-as évek közepétől egyre 5 SZABÓ Miklós: Új vonások a századforduló magyar konzervatív politikai gondolkodásában. Századok, 1974. 1. sz. E tanulmány olvasható még SZABÓ Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986. Válogatott tanulmányok. Medvetánc könyvek, 1989. 109-177.; A Magyar Gazdaszövetség programjait lásd: A magyar polgári pártok programjai (1867-1918). Összeállította és sajtó alá rendezte: MÉRE1 Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 176-187.