A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

HALMÁGYI Pál: Kiszombor község az I. világháborúban és az idegen megszállás alatt (1914-1921). Kiszomboriak a fronton

rendelték el és több lépcsőben hosszú hetek alatt érkeztek meg a szegedi helyőrségbe. Az amerikai segítség nyomán óriási hadianyagkészletekhez jutó olasz hadsereg október végén támadásba lendült. A végsőkig legyengült, ellátatlan és éhező hadsereg ellenállása megtört. Bár a magyar ezredek a végsőkig kitartottak — a 46-os szegedi gyalogezred október 31-ig visszavert minden őt ért támadást — a hadvezetőség november 3-án Padovában fegyverszünetet kötött az olaszokkal. A huszárok is bátran harcoltak a Piave mellett. A fegyverszünet hírére teljes fegyverzettel vonultak haza a sok dicsőséges csatában kitűnt „vörös ördögök", a magyar huszárok. AZ IDEGEN MEGSZÁLLÁS (1918-1921) A Károlyi-kormány színrelépésével ugyan az ország függetlensége helyreállt, de a külső és belső körülmények egyaránt aggasztóak voltak. Megszűnt a Monarchia, a hadsereg felbomlott. A különböző nemzetiségű ezredek a frontokról elindultak hazafelé. A balkáni antant haderő egyre közelebb ért a történelmi Magyarország déli határához. Az a néhány katonai egység, mely még előttük állt, érdemi ellenállásra elégtelen volt. Míg Budapesten 1918. november 5-én Az Est című lap Linder Béla hadügyminiszter nyüatkozatát közölte: „Minden katona hazajut családja körébe, ellenséges támadástól nem kell tartani, az ország valószínűleg angol és francia megszállás alá kerül", addig a szerb vezérkari főnök ugyanekkor kiadta a parancsot: katonái Szlavónia, Horvátország, Bosznia, Dalmácia megszállása mellett foglalják el a Szerémséget, a Bánátot, északon a Maros, keleten Temesvár vonaláig és Bácskát a Baja-Szabadka vonalig. Két nap múlva a Szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe, ezzel megkezdődött a történelmi Magyarország feldarabolása. November 7-én (ugyanezen a napon) Károlyi Mihály, mint a polgári kormány miniszterelnöke Belgrádban a keleti antant csapatok főparancsnokával tárgyalt. A kapott feltételek oly súlyosak voltak — Erdély keleti és déli részének valamint egész Dél-Magyarországnak kiürítése — hogy Károlyiék nem írták alá az eléjük terjesztett fegyverszüneti megállapodást. November 9-én a szerb csapatok már Újvidéket is megszállták. Ugyanekkor a csehszlovák egységek is egyre nagyobb területeket foglaltak el északon. Nem vezettek eredményre a kormány tárgyalásai az erdélyi románság képviselőivel sem Aradon. Míg a magyar kormány autonómiát akart adni Erdélynek, a románok teljes önállóságot kívántak. Mindez odavezetett, hogy november 13-án a magyar kormány nem tehetett mást, aláírta a változatlanul súlyos belgrádi fegyverszüneti egyezményt. November 16-án kikiáltották Budapesten a népköztársaságot. 1918 ősze rég nem látott szárazságot hozott az Alföldön. A tanítás épp hogy elkezdődött a községben, amikor Kiszomboron is kitört az egész Európán átsöprő 6 ROMSICS 1999, 112-115. 7 Uo. 112-115.