A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

HALMÁGYI Pál: Kiszombor község az I. világháborúban és az idegen megszállás alatt (1914-1921). Kiszomboriak a fronton

spanyolnátha járvány. Kiszomboron 1918. november 4-én alakult meg a helyi Katonai Nemzeti Tanács. A háború évei alatt mind nagyobb jelentősége lett a családok megélhetésében az állami, s egyéb segélyeknek. Ezek elosztását, a rászorultság mértékét a községházákon vagy a városi segélyhivatalokban állapították meg. Az évek múlásával a rászorultság egyre növekedett és mind élesebb szembenállás alakult ki a sokasodó kérelmezők és a segélyeket elosztó hivatalok, hivatalnokok között. Ez magyarázza azt az elemi indulatot, mellyel a tömegek a háború végén e hivatalnokok és a jegyzők ellen fordultak. Már közeledtek az idegen csapatok, amikor a Nemzeti Tanács kezdeményezésére szétosztották a malmok és a kereskedők búzakészleteit a rászorultak között. Gille András községi jegyző — sok sorsQ társához hasonlóan — ekkor menekült el a faluból. Az 1918. november 7-i rendkívüli közgyűlés zombori Rónay Jenő ny. főispán, képviselő-testületi tag napirend előtti indítványával kezdődött. A felszólaló lelkesen szólt arról, hogy a Habsburg-házzal volt 400 éves összeköttetés után Magyarország állami függetlenségét visszanyerte. Indítványozta, hogy a képviselő-testület „a független és demokratikus kormányt üdvözölje, és támogatásáról biztosítsa. " Indítványozta továbbá, hogy „Árpás Gyula plébános az ország megújhodásának örömére, s annak meghálálására, hogy fiainak nagy része az öldöklő, véres háborúból hazatért hálaadó istentiszteletet tartson, s ott Magyarország Nagyasszonya, Boldogságos Szűz Mária pártfogásáért könyörögjön. " Ugyanezen az ülésen terjesztette elő Lantos József helyettes jegyző a Nemzeti Tanács alakuló gyűlésének jegyzőkönyvét, s a tanács abbéli kívánságát, hogy „a község békéjének megóvása, a lakosság izgatottságának lecsillapítása érdekében elkerülhetetlenül szükségesnek véli, hogy Ballá János bíró, Gille András községi jegyző a község vezetésétől, Barkó István állami tanító pedig a fogyasztási szövetkezet vezetésétől haladéktalan eltávolíttassanak. " Lantos József bejelentette, hogy a Nemzeti Tanács kívánsága szerint Ballá János bíró állásáról már lemondott, a járási főszolgabíró a lemondást elfogadta, Gille András jegyző eltávozott, Barkó István pedig el fog távozni a községből. Bejelentette továbbá, hogy a Nemzeti Tanács kívánságára a község vezetését ő átvette és kérte a képviselő-testületet, hogy nyilatkozzon a lemondott bíró helyettesítéséről és a jegyzői teendők mikénti ellátásáról. A közgyűlés a lemondott bíró helyett Matuszka Mátyás törvénybírót bízta meg a bíró helyettesítésével és Lantos József okleveles jegyzőt a jegyzői feladatok ellátásával. Erről a határozatáról a község a járási főszolgabírót értesítette.

9 A képviselő-testület a november 18-i ülésén „tekintettel a mostani zavaros viszonyokra és mindennap várható szerb megszállásra" a községházán dolgozó tisztviselőknek és alkalmazottaknak a fizetését 1918. december 31-ig kiadta.

10 A november 21-i rendkívüli ülésen Hrusztek Rezső főhadnagy, mint a kiszombori Nemzetőrség parancsnoka tárgyalt a község vezetőjével. Egy hét múlva, november 29-én, délután 2 órára rendkívüli ülésre hívták össze a képviselő-testü8 KISS 1940, 117. 9 Községi jkv. 1918. nov. 7., 34. H. 10 Községi jkv. 1918. nov. 18. 40. H.