A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

HALMÁGYI Pál: Kiszombor község az I. világháborúban és az idegen megszállás alatt (1914-1921). Kiszomboriak a fronton

végén betörő románokat szeptemberben verték ki az országból és a központi hatalmak csapatai decemberben már Bukarestet is elfoglalták. A 4. huszárezred ekkor Erdélyben és Havasalföldön is harcolt. A román kormány különbékét kötött, hadseregének maradványai az orosz vonalak mögé menekültek Moldvában. 1917 tavaszán Oroszországban megdőlt a cárizmus és az év végére kiesett a hadviselő felek közül a forradalom lázában égő Oroszország is. 1917 végén már a bolsevik kormány kötötte meg a fegyverszünetet. Ezzel keleten befejeződött a háború. Románia és Ukrajna déli része a megkötött békeszerződések értelmében a központi hatalmak megszállása alá került. A szegedi huszárok így Odessza vidékén járőröztek.

5 A felszabadult hadosztályokat az olasz frontra szállították. A béke mégis messze volt még. A Monarchia emberi és anyagi tartalékainak végéhez érkezett. 1918. február elején elrendelték a legfiatalabb korosztályok, az 1894-1899 között születettek behívását. Hol volt már a korábbi nótaszós lelkesedés! A sorkötelesek késve, vagy alig vonultak be. Megnőtt a katonaszökevények, az ún. „zöld káderek" száma. Március 20-án ezért bevezették a statáriumot a honvédségi kötelezettséget megszegőkre. 1918. június 15-én kezdődött meg az osztrák-magyar haderő utolsó támadása az olasz fronton. A megáradt Piavén át kierőszakolt áttörés sok 10 ezer magyar baka életébe került. A szegedi 46. gyalogezred a folyó legnehezebb szakaszán kelt át sikeresen és foglalta el a túlparti magaslatokat. A magyar katonák több ezer foglyot ejtettek és közel egy hétig tartották kezükben az elfoglalt fennsíkot. Az utánpótlási nehézségek és a másutt elakadt támadás miatt a vezérkar visszarendelte a 46-osokat. Ezzel összeomlott a Monarchia utolsó támadása. A győzelembe vetett hit elveszett. A katonák ráébredtek arra, hogy az olasz földön vívott harcok egyedül a Habsburg-birodalom megmentéséért, s nem a magyar érdekekért folytak. Augusztus 8-án a nyugati fronton is súlyos vereséget szenvedett a szövetséges német haderő. Közben a Monarchia népeit egymás után ismerték el hadviselő félnek az antant hatalmak. A csehszlovák, román, délszláv nemzeti tanácsok már önálló országuk megalkotásán fáradoztak. Szeptember 15-én a balkáni fronton is megindult az antant offenzíva. Két hét múlva Bulgária fegyverszünetet kötött, a Monarchia csapatai pedig egyre hátrálva, közelebb értek a dunai határokhoz. Október 4-én a közös külügyminiszter fegyverszüneti kérelemmel fordult az Egyesült Államok elnökéhez és a wilsoni pontokon alapuló béketárgyalásokat javasolt. Már nem érvényesek a wilsoni elvek! — volt az antant válasza. Október 17-én a budapesti parlamentben Tisza István elismerte: Elvesztettük a háborút! Az ötödik háborús évben már végleg elapadtak a Monarchia ember, hadianyag, nyersanyag és élelmiszer készletei. Az elcsigázott, ellátatlan hadsereg magyar ezredei az utolsó pillanatig kitartottak állásaikban. Míg a délnyugati fronton dörögtek a fegyverek, Károlyi Mihály vezetésével Budapesten megalakult a Nemzeti Tanács. 1918. október 31-én a Monarchia államszervezetét Magyarországon is elsöpörte az őszirózsás forradalom. Budapesten már győzött az őszirózsás forradalom, amikor a 46-os bakák még a fronton harcoltak. Visszavonulásukat a fegyverszünet aláírásával november 3-án 5 Uo. 36.