A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

HALMÁGYI Pál: Kiszombor község az I. világháborúban és az idegen megszállás alatt (1914-1921). Kiszomboriak a fronton

KISZOMBOR KÖZSÉG AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN ES AZ IDEGEN MEGSZÁLLÁS ALATT (1914-1921) Kiszomboriak a frontokon (1914-1918) HALMÁGYI PÁL 1914. június 28-án Szarajevóban — az 1878 óta a Monarchia igazgatása alatt állt, majd 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovina fővárosában — orvgyilkos merénylő megölte Ferenc Ferdinánd trónörököst. Az európai nagyhatalmak között régóta húzódó ellentétek kirobbantak és alig egy hónap alatt lángba borították a vén kontinenst. A részleges mozgósítást (Szerbia ellen) július 25-én, pénteken rendelték el. A parancs vonatkozott a temesvári VII. (közös) és a szegedi II. (honvéd) kerületre is. Torontál vármegye, így Kiszombor férfi lakossága katonai szolgálata ra e hadtestek különböző alakulataiba volt beosztva. Július 28-án, hétfő reggel az egész országban hadkötelesek tízezrei indultak el a bevonulási körletekbe. Kiszomboron, mely a nagyszentmiklósi járásba tartozott, a főszolgabíró utasítására a községházán kiragasztották és dobszóval is közhírré tették a mozgósítási parancsot. A zombori legények legnagyobbrészt a 46. (közös) és 5. Oionvéd) gyalogezredben, valamint az 1., 3. és 4. (közös) és 3. (honvéd) huszárezredekben szolgáltak. A 46-osok laktanyája a szegedi Mars téren, az 5-ös honvédeké a Honvéd téren volt. A közös hadseregbe behívott huszárok Aradra és Lúgosra, a honvédséghez bevonulók a szegedi huszárlaktanyába utaztak. A 46. gyalogezredet még a mozgósítás előtt, június végén a határok biztosítására Belgráddal szembe, a Duna partjára szállították.

1 Egy hónappal később itt csatlakoztak hozzájuk a mozgósítási parancsra bevonult tartalékosok és az ezred ekkor érte el a teljes feltöltöttségét. Július 31-én elrendelték az általános mozgósítást, mely szerint az ezrednek az északi (orosz) harctérre kellett vonulnia. Az alföldi bakák augusztus végén már a Kárpátok égbeszökő csúcsai között vonatoztak, és kirakodás után azonnal az arcvonalba kerültek. A tűzkeresztségen Kelet-Galíciában átesett ezred később oly sok véres csatában bizonyította, hogy a magyar katonának helyén van a szíve. A kárpáti téli harcokban súlyos veszteségeket szenvedő 46. gyalogezredet 1915 májusában — az olasz hadüzenet miatt — az új délnyugati frontra irányították. Most az Alpok meredek csúcsai között kellett a Maros-parti mezők lïainak helyt állni. A krónikákban feljegyezték, hogy az ezred I. zászlóaljának alföldi legénysége hegyi felszerelés nélkül rohamozta meg és el is foglalta a Freikofel legmagasabb csúcsát. Végül az ezred az olasz front legvéresebb szakaszára került. 1915 júniusától a Doberdó-fennsíkon végig küzdöttek mind a 12 isonzói csatát. 1 MAKÓ 2004, 17. 2 Uo. 19.