A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MIKLÓS Péter: Népbírósági perek hódmezővásárhelyi lelkészek ellen (1947-1949)

ország vezetőit pedig a következőképpen bírálta: „nem törődtek azzal, hogy az ország igazságos békét kapjon, hanem csak azzal, hogy kommunista főispán, polgármester és rendőrfőnök legyen". A népügyész szerint a rendőrségre tett utalás volt különösen sértő, mert „Budaq pesten a Teleki téren köztudomás szerint a nem dolgozó nép salakja ácsorog" , ezzel a lelkész az új rendszer áJlamrendőrsége eUeni bizalmatlanságot szított „amikor azt a kijelentést tette, hogy üyen salaknépből tevődik össze a demokratikus rendőrség". Az 1946. december 10-én kelt vádirat szerint a vád tanúi — négy vásárhelyi lány — Eperjessy hittanóráinak hallgatói voltak. Tíz nappal később, 1946. december 20-án a szegedi áUami törvényszékhez petíció érkezett, amelyet több tucat, a vásárhely-kopáncsi egyházrészhez tartozó református hívő írt alá. Beadványukban a lelkész szabadlábra helyezését követelték, amit a következőképpen indokoltak meg: „Kérésünk indoklására felhozzuk, hogy Eperjessy Mihály ref. lelkész már nyolc éve teljesíti egyházvezetői szolgálatát az egyházrészünkön és ezen idő alatt semminemű nép- és demokráciaeUenes magatartásáról nincs tudomásunk."

5 A szegedi népbíróság 1947. február 5-i ítéletében Eperjessy Mihályt fölmentette és intézkedett azonnali szabadon bocsátásáról. A 151 forint összegű perköltség így az államot terhelte. A lelkész védői hivatalból kirendelt szegedi ügyvédek voltak: Jezerniczky Ákos, majd 1947. január 5-től Radnóti László. Eperjessy a teljes vizsgálati időt — csaknem két hónapot — a szegedi kerületi börtönben töltötte előzetes letartóztatásban. Könyves Tibor (Budapest, 1916. október 21. — Budapest, 1987. január 21.) jezsuita hitoktatót 1948 novemberében tartóztatták le. Elfogásakor a következő adatokat jegyezték föl róla: „32 éves, budapesti születésű, hódmezővásárhelyi lakos, magyar állampolgár, nőtlen szerzetes hitoktató, magyar anyanyelvű, katona volt, theológiát végzett, vagyontalan, Könyves Ferenc és Bocziák Erzsébet gyermeke".

6 A vád ellene az volt, hogy 1946. szeptember 26-án a reggeli fél küences — az ifjúságnak tartott — szentmisén a Szent István téri templomban elmondott beszédében a demokratikus áÜamrend eüen izgatott. Ügyvédje a budapesti Székely Imre János volt. Beszédében — a népügyészség vádirata szerint — a következőket mondta: „Nekünk félelemnélküli katholikusokra van szükségünk, akik adott esetben még a haláltól sem rettennek vissza. Ezt úgy érjük el, hogy megtagadjuk önmagunkat és minden eszközzel megvédjük katholikus hitünket, a vallást az egyház eüenségeivel szemben. Nagyon vigyáznotok keh gyermekeim, mert az iskolában most a jelenlegi viszonyok könnyen elronthatnak, megmételyezhetnek benneteket. Az ifjúság nevelésének kérdése mindig annak kezében van, akié a hatalom. A jelenlegi államhatalom az istentelenek hatalma, akik minden eszközzel a ti lelketek eüen, papjaitok és egyházaitok eüen küzdenek."

7 2 CSML SZNI NB 12/1947. 3 CSML SZNI NB 12/1947. 4 CSML SZNI NB 12/1947. 5 CSML SZNI NB 12/1947. 6 CSML SZNI NB 1552/1948. 18. 7 CSML SZNI NB 1552/1948. 18-19.