A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)

Weserbübung előkészületeiről, aminek következtében az angol flotta elkésett Nor­végiából." 14 Azonban az igazsághoz tartozik, hogy Londonban Churchill, aki ekkor az Ad­miralitás Első Lordja volt, felismerte a helyzetet, és már a háború első heteiben megkísérelte a kormányt rábeszélni, hogy engedélyezzék neki aknák telepítését norvég felségvizeken, hogy megállíthassa a német ércszállításokat. De Cham­berlain és Halifax, akik erősen vonakodtak attól, hogy megsértsék Norvégia sem­legességét, egyelőre elejtették az indítványt. 15 Tíz nappal mielőtt a katasztrófa bekövetkezett, Oster ezredes, az Abwehr mun­katársa figyelmeztette egy közeli barátját, J. G. Sas ezredest, a berlini holland ka­tonai attasét a Weserübung közelgő terveire, Sas pedig azonnal tájékoztatta a dán tengerészeti attasét, Kjölsen kapitányt. Az önelégült dán kormány azonban nem hitt saját tengerészeti attaséjának, és amikor április 4-én a berlini dán követ ro­hanvást hazaküldte Koppenhágába Kjölsent, hogy személyesen ismételje meg a fi­gyelmeztetést, az értesülést még ekkor sem vették komolyan. A katasztrófa elő­estéjén, áprüis 8-án sem, miután hírek érkeztek egy katonákkal tömött német csapatszállító hajó megtorpedózásáról Norvégia déli partjainál, közvetlenül Dá­niától északra, s a dánok saját szemükkel láttak egy német hajóhadat észak felé hajózni szigeteik között. Dánia királya (a 60 éves X. Keresztély) egy mosoly kísére­tében figyelmen kívül hagyta a vacsora asztalnál azt a megjegyzést, hogy országa veszélyben forog. Sőt az estét a vacsora után a Királyi Színházban folytatta, „bi­zakodó és elégedett" kedélyállapotban. 16 Hitler a skandináviai hadműveletek vezetésével von Falkenhorast gyalogsági tábornokot bízta meg, aki az I. világháborúban a finnországi német főparancsnok vezérkarának hadműveleti osztályát vezette, így „észak specialistának számított". A rendelkezésére bocsátott erőt a XXI. Harccsoportba fogták össze, és ve­zérkari főnökké Buschenhagen ezredest nevezték ki. A XXI. Harccsoportba az alábbi hadosztályok és parancsnokaik tartoztak: 2. hegyihadosztály Feurstein altábornagy 3. hegyihadosztály Dietl altábornagy 69. gyaloghadosztály Tittel vezérőrnagy 214. gyaloghadosztály Horn vezérőrnagy 163. gyaloghadosztály Engelbrecht vezérőrnagy 181. gyaloghadosztály Woytasch vezérőrnagy 198. gyaloghadosztály Fellengahr altábornagy A vállalkozás előkészítésére az utasítás az alábbi irányvonalakat adta: „A dán határok átlépésének és a norvégiai partraszállásnak egyidejűleg kell történnie. A vállalkozást a legnagyobb súllyal olyan gyorsan kell előkészíteni, ahogy csak lehetséges. Abban az esetben, ha az ellenség magához ragadná a kezdeményezést Norvégiában, azonnal ellenintézkedéseket kell foganatosítani. A legnagyobb jelen­tőségű, hogy intézkedéseink az északi államokat, valamint a nyugati ellensége­14 Walter Schellenberg emlékiratai Bp., Téka Könvykiadó - Zrínyi Könyvkiadó 89-90. 15 William L. SHIRER: i. m. 416. 16 William L. SHIRER: i. m. 428.

Next

/
Thumbnails
Contents