A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MARJANUCZ László: Szociálpolitika Makón a két világháború között

mi hatása abban is megmutatkozott, hogy a munkásság, kisiparosság és a kistisztviselők részéről „állandó kívánalom" jelentkezett a munkásházak iránt.

22 Idővel gondok adódtak a házak műszaki állapotával, mert számtalan ügyirat foglalkozott a munkásházak hatósági bizonyítványának kiállításával. A források 360 régi házról, s a hozzájuk tartozó ardicsi földekről tudósítanak. Az utánuk járó földadó-átírása 1929-ben folyamatban volt.

23 1929-ig további 36 ház épült, így az újonnan épültekkel együtt összesen 396 külterületi házat soroltak a munkásház kategóriába. Az újabban épült házak műszaki állapota is gyorsan romlott, mert cseréptetőzetüket újjá kellett építeni. 36 épület fölülvizsgálatát végezték el 1929-ben, s az erről készült jegyzőkönyvek aláírása céljából a város étesítette az érdekelt vállalkozókat.

24 Ezek a házak illetékmentesek voltak, adásvételük „ingyen" történt. Csanád vármegye alispánja az ardicsi munkásház-telek után eredetileg kivetett illeték ellen fellebbezést nyújtott be, amit elfogadott a belügyminiszter. Más problémát jelentett az ardicsi földek után járó földadó átírása. A földadó a földbirtok jövedelmét terhelő hozadéki adó volt és minden gazdaságilag hasznosított terület után fizették. Az ardicsi földek is szerepeltek a földadókataszterben, de birtokosaik sajátos szociális helyzete miatt nem volt egyértelmű a nyilvántartásba vett terület adómentessége illetve kedvezménye. Csanád vármegye megkeresése a makói tanácshoz arra irányult, hogy a kataszteri tiszta jövedelem után megállapított földadót az új tulajdonosok nevére írják át, tehát a föld nem kapott adómentességet. Míg a lakóhely illetékmentességet élvezett, addig a megélhetést szolgáló földre a vagyonátruházás hagyományos szabályai vonatkoztak. A munkásházak igénylés alapján épültek, a folyamodókat és az elkészült lakóhelyeket éves kimutatásban regisztrálták. Kezdetben Ardicsra esett a választás, mert Makó itt vett házépítésre alkalmas ingatlanokat Herceg Mátyástól 1929-ben.

25 A munkásház-telkek céljaira megvett ingatlanok adásvételi szerződését az alispán hagyta jóvá. Az új munkásházak birtokbavétele csak biztosítás után történhetett meg, ezért Makó ún. munkásház-biztosítási alapot hozott létre kölcsönből. Különböző makói pénzintézetek kínálták „portékájukat", azaz ajánlatukat a képviselőtestület által megszavazott kölcsönre. Az alap a szerint bővült, hogy hányan igényelték a várostól a munkásházak építését.

26 Kovács Sándor és társa (felesége) egyszerű folyamodványban kérte a tanácsot, hogy építsen nekik munkásházat. Kiss János és társai a rákosi szövetkezet melletti munkásházak építése iránt adtak be kérelmet. A ház birtokbavételéről szóló adásvételei szerződést Kiss János és társai Csanád vármegye alispánjával kötötték meg. Ha csoportosan folyamodtak, volt egy megbízottuk, aki társai nevében is eljárt. A szociális lakásépítés menete a következő volt: a város az erre irányuló igények és jogosult ság felmérése után ingatlanokat vásárolt házépítésre, melynek költségeit, biztosítását maga fedezte, az államháztartási jogok birtokosaként döntött a házhelyek il22 Alispáni jelentés 1927, 65. 23 CSML Csvm. Alisp Ir. 5731/1929. 24 Alisp . 5957/1929. 25 Alisp. 10/1929. 26 3197/1929. 27 6812/1929.