A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MARJANUCZ László: Szociálpolitika Makón a két világháború között

letékmentességéről. A fölépült házak új lakóit adásvételi szerződésben kötelezték a ház árának arányos, havi törlesztésére, melyet a várossal, s nem a bankkal szemben kellett teljesíteni. A házhelyhez tartozó földek adója a törvény előírásai szerint alakult. A kivitelezést építőmesterek végezték. Makó tanácsa szerződést kötött velük, mint pl. Csorba József építőmesterrel a munkásház felépítésére. Ezek azonban nem mindig készültek el a megfelelő minőségben. 1929-ben a tanács megkereste hivatalosan is az AUamépítészetí Hivatalt az épített 36 makói no munkásház műszaki fölülvizsgálata ügyében. A generális fölülvizsgálatot a város szervezte, s a típus hibát az egész állományban ki kellett javítani. így pl. 1928-ban az összes régi ardicsi ház (360) padlózatát, másik évben a tetőzetét. Az Ipartestület már korábban jelezte elégedetlenségét a munkásházak építésével kapcsolatban. A szociálpolitika másik fontos területe a biztosítás kiterjesztése volt. A mezőgazdasági dolgozók biztosításának előkészítése végett elrendelt statisztikai összeírás során följegyezték a mezőgazdasági bérmunkásokat, a 10 holdnál nagyobb területtel nem rendelkező kisbirtokosokat.

29 Előbb tehát a szociálisan legkiszolgáltatottabb réteg biztosítását tervezték. Ezzel együtt kimondták: a helyi ipar támogatása szociálpolitikai követelmény. A munkanélküliek közmunkába vonása régi eszköze volt a családok fönntartására irányuló szociálpolitikának. Ehhez a város 10 000 P előleget folyósított az állami útalapból, mert a megélhetés pillanatnyi biztosítását tartotta legfontosabb feladatának. Ipari munkások foglalkoztatáshoz juttatása céljából a közgyűlés magánosoktól felveendő kölcsönről is határozott, de ebből akarták a „munkaalkalmak nyújtását" kétségbeesetten kérelmező földmunkásokat is megélhetéshez segíteni. Papp József képviselő indítványozta 1925-ben, hogy járdajavítási munkák „elvégeztetésével a szegényebb néposztály részére" nyújtsanak munkaalkalmat. A közgyűlés elfogadta javaslatát, és utasította a tanácsot: készítsen költségvetést, lépjen kapcsolatba a helyi munkaadókkal és a munkanélküliekkel, hogy együtt konkretizálják a javaslatot. A bajba jutott haszonbérlőkön úgy segített a város, mint tulajdonos, hogy a Kaszaper-pusztai fölterület haszonbérét mérsékelte, illetve a hátralékokat elengedte. Igaz, ellene a bérlők, Koltai Lajos és Társai föllebbezést nyújtottak be, de a város mégis biztosította a mezőgazdasági munkákat. A munkanélküliség leküzdését szolgálta az ínségmunkaként meghirdetett homokkitermelés, melynek során — a vállalkozást könnyítendő — leszállították a mederilletéket. Szociálpolitikai lépésként értékeljük, hogy a közgyűlés szavatolt a hagymatermelők fölvette sürgősségi kölcsönökért. A Makó és Vidéke Hagyma és Zöldségtermesztők Szövetkezete termelési hiteléért 3820 P értékig szavatosságot vállalt a város. Később a 80 000 P hitel lejárai idejét a város közbenjárására meghosszabbították. 28 1452/1929. 29 ML Tan. Ir. 16760/1928. 30 CSML Csanád vármegyei közgyűlés jegyzőkönyve 29 070/ 1930. 31 ML Tan. ir. 7320/ 1925. 32 CSML CS vm kgy jkv 15 606/ 1930.