A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MARJANUCZ László: Szociálpolitika Makón a két világháború között

A szegénygondozás és szociális támogatás költségvetési forrásain kívül különböző alapok álltak rendelkezésre. Csanád megye 1923-i közgyűlési jegyzőkönyve pontos áttekintést ad az 1914-1920 között működő alapokról. Elhagyott gyerekek segélyalapja, B. Szűcs János-féle szegény alap, Gabonaellátási rendezési alap, B Szűcs János-féle hajdúk és rendőrök alapítványa, Szegényalap, B. Szűcs János-féle zenealapítvány, Tartalékalap, Lonovics László-féle zenealapítvány, Szirmay (Szikszay)Dániel Alapítvány, Gyermekvédelmi alap, Justh Gyula Iskolai Alapítvány, Lonovics László-féle szegényalap, Návay Tamás-féle Iskola Alapítvány, Özv. Dózsa Lajosné-féle szegény alapítvány, Singer Jakab Arvasegélyezési Alapítvány, Dr. Dózsa Lajos kórházból elbocsátott szegény betegek segélyezésére hozott alapítványa, Özv. Király Istvánné (Komáromi Erzsébet) Alapítványa A makói posta és távírda hivatalnál 1897-ben hozták létre a tiszti, altiszti és szolgaszemélyzeti alapítvány.

15 Az alapítványok magánszemélyek szociális alkotásai, Makóhoz kötődésüket így akarták megörökíteni egyben hasznossá tenni. Az alapok a város pénzügyi forrásai voltak a legakutabb társadalmi problémák kezelésére. Pl. a képviselőtestület hozta létre 1917-ben a „Háborúból hazatért katonák, rokkantak, hadiözvegyek és árvák gyorssegélyezési alapját". Kiosztásáról bizottság döntött, melybe 9 főt a képviselőtestület 3-3-t a makói nemzeti, munkás — és iparos tanács delegált. Remélték, hogy a „ magyar népköztársaság" megtéríti majd az előlegként kivetetett gyorssegélyadót.

16 De előtte még jóvá kellett hagyatni a vármegyei törvényhatósági bizottság helyébe lépő néptanáccsal, ahol a tervet elfogadták. Ezen fölbátorodva a vezetés már 1919-ben 100%-os pótadót vetett ki a nehéz helyzet átmeneti orvoslására. Az adót nemcsak magánosok, de közületek is fizették. Az Országos Gyermekvédő Liga Erzsébet Szeretet Háza levelet írt a tanácsnak, hogy az 1917-i állami egyenes adója után kivetett 288 K hadi gyorssegély-adót engedjék el. A Szeretetház már részt vállalt a hadiárvák felruházásából, évente 20-25 árvát gondoz, ruház, teljes ellátásban részesít. E tevékenysége alapján kérte a Gyermekvédő Liga, hogy mentesítsék az adó fizetése alól.

17 A szociálpolitika igazi kihívása az aktív korúak munkanélküliségének kezelése volt. A tanács Mezőgazdasági Bizottsága erről készített tervezetet a közgyűlés számára 1921-ben. Javasolta városi magtár létrehozását nagyobb mérvű adakozás útján. A város gazda közönségét pedig a polgármester „buzdítsa" kender- és lentermelésre, ami kiegészülhet a gazdasági iskolában indítandó fonó-szövő tanfolyammal. Már ekkor szóba jött, hogy a város kedvezményes bőrbeszerzéssel biztosítsa egy tímár telep létesítését, s az így nyert bőrből a szegényebb földmunkásokat lássák el olcsóbb lábbelivel. A bizottság nem látta megvalósíthatónak önálló munkásotthon és népjóléti iroda fölállítását, mert a lakásszűke miatt külön-külön épületet nem lehet találni, de a rokkantak helyi csoportja esetleg befogadhatná mindkét intézményt ideiglenesen saját székházába.

1 Ebből is látszik, hogy legjobb szociálpolitika a foglalkoztatottság. 15 CSML Csanád vármegye alispáni iratok IV. B. 408./1923. 16 ML Tan. ir. 22151 / 1918. 17 ML Tan. ir. 899/1920. 18 ML Tan. ir. 13 516/ 1921.