A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MARJANUCZ László: Szociálpolitika Makón a két világháború között

deg állt be, hogy egyszerűen folytatni kellett a segélyezést. Sőt az ínségakció megszokott kereteit ki kellett bővíteni, mert a szegénysorsú lakosság a 25 fokos hidegben segítség nélkül a „megfagyás veszélyének lett volna kitéve". Makói pénzintézetek is 200 mázsa fát adományoztak a bajbajutottaknak. Ehhez jött a város 400, és a Gazdasági Hitelszövetkezet 30 mázsás adománya. Összesen 766 család ingyenes fűtését biztosították.

11 1930-ban, a válság idején napközi otthont állítottak föl a Vertán — telepen, ingyenessé tették az orvosi vizsgálatot, ingyenes kenyér kiosztáshoz szerveztek sikeres adománygyűjtést, és 30 mázsa tűzifát szavaztak meg a szervezett munkások vezetősége részére. Utóbbi azért érdekes, mert a képviselőtestület az önkormányzatot keményen bíráló munkásvezetőknek juttatott szociális segélyt. Közgyűlési határozatban mondták ki ruhaneműk és cipők kiutalását „a város ínségesei részére", s „azoknak helybeli iparosokkal való elkészíttetését . Úgy segélyeztek, hogy közben munkát — de nem közmunkát — adtak a keresetre váró kisiparosoknak, s ezzel kettős célt szolgáltak. A belügyminiszter megállapította a népegészségügyi statisztikából, hogy a szegényebb néposztály gyermekeinek táplálkozása hiányos, s főként cukorban szűkölködik. Ezért Zöldkereszt néven mozgalmat indított a szegénysorsú iskolás gyermekek téli élelmezésének feljavítására. Ennek keretében Makó 500 küó ingyen cukorhoz jutott hozzá 1936 márciusában, amit további kontingensek követtek. Az ingyen cukrot fél kilós csomagokban a Tisztviselő Bolt osztotta ki a városi ínségiroda utalványaira.

13 Az intelem hatására a marosi halászat és a Dobsa-féle halastó is foglalkoztatta a tanács pénzügyi és gazdasági bizottságát. Breuer mérnök ugyanis indítványt tett a marosi halászat házi kezelésbe vételére, amelyet aztán ki lehet bővíteni a Dobsa-féle halastóval és Margittai gödrökben létesítendő mesterséges haltenyésztéssel. A képviselő mindettől a népélelmezés olcsóbbodását várat. A tanács jónak tartotta az elképzelést, és javasolta is halászat vállalatba adását Bittó szegedi halászmesternek. Ám a pénzügyi és gazdasági bizottság kivihetetlennek tartotta Breuer indítványát, mert makói viszonyok között nem lehet mérsékelni a piaci árakat haltenyésztéssel. 4 SZOCIÁLPOLITIKA A modern állam egyik jellemzője szociális tevékenységének kibővítése. Társadalmi politikát elsősorban a város köztestületei folytattak, de követtek ilyet az egyházak és bizonyos egyesületek is. Mindegyikük célja az volt, hogy segítsenek a gazdaságilag gyengébb osztályok és egyének anyagi, illetve szellemi helyzetén javítani. Egyik legfontosabb területe a munkáskérdés volt, de kiterjedt a kisegzisztenciák (kisiparos, kiskereskedő, törpebirtokos) gazdasági támogatására is. 11 Alispáni jelentés 1929, 45. 12 CSML Csanád vármegye közgyűlési jegyzökönyve, 27 597/1930. 13 MŰ 1936 márc. 12. 14 MV 1925 febr. 7.