A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

ZOMBORI István: A szegedi zsidó kórház emlékezete

A SZEGEDI ZSIDÓ KÓRHÁZ EMLÉKEZETE ZOMBORI ISTVÁN Szegeden, mint régi eredetű településen már a középkorban is voltak zsidók, azonban erről csak nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. Az bizonyos, hogy amikor 1543-ban a török elfoglalja a várost, a lakosság egy jelentős része továbbra is itt maradt és élte tovább az életét a hódoltsági helyzetben. Közismert azonban, hogy 1552-ben a Szegedről elmenekült katonák és polgárok egy része Tóth Mihály vezetésével megpróbálta a várost visszafoglalni. Ez a több napig tartó harc nem járt sikerrel és ezt követően a török rendkívül szigorú megtorlást hajtott végre a városban. Ennek kapcsán említik, hogy a Tóth Mihállyal érkező hajdúk a török alatt is itt maradt kereskedők üzleteit, valamint a különböző adókat bérlő, jómódú zsidó vámosok házait kirabolták, és értékeiket magukhoz ragadták.

1 Ez a közvetett adat azt jelzi, hogy a középkorból itt maradt zsidó Jakosság a török alatt változatlanul folytathatta tevékenységét. Ez azért érdekes, mert a közkeletű vélekedés a magyarországi, tágabb értelemben a Kárpát-medencei zsidóság történetére vonatkozóan azt tartja, hogy az ún. első betelepülés a római korban, a Kr. u. 3. században történt, de minden bizonnyal ez a Duna-Tisza-közét és így Szeged térségét nem érintette. Az ún. második betelepülés a magyar királyság létrejötte után, all. században indult meg és magába foglalta a középkort. Ennek során a már említett módon érkezhettek Szegedre is a különböző zsidó személyek, akik az 1552-es háború kapcsán említésre kerültek. Azonban az ország más városaiban a legtöbb esetben Mohács után, illetve Buda elfoglalása után a középkori városi élet korábbi rendjének és így a zsidóság ottlétének is vége szakadt. Az ún. harmadik betelepülés a török alatt történt, és elsősorban a török birodalommal együtt működő zsidóság jelent meg a különböző városokban. A jelek szerint azonban Szeged esetében egyfajta folytonosságról beszélhetünk. Viszont Szegedre is vonatkozik az ún. negyedik betelepülés, ugyanis a török kiűzése után, Szeged esetében az 1686-os visszafoglalás után az itt élő, törökkel együttműködő lakosságot, így az itt élő zsidókat is elűzték és hosszabb ideig a városban nem volt zsidóság. Az érdemi változás a 18. század utolsó harmadában következett be, amikor II. József ún. „türelmi rendelete" (1781) nyomán lehetőség adódott, hogy a zsidók a magyar városokban megtelepüljenek és így kerültek Szegedre is.

2 A Reizner által idézett adatok szerint 1785-ben már 11 zsidó család lakott Szegeden, 1799-ben pe1 REIZNER III. 36. 2 A zsidók hazai betelepülésére vonatkozóan lásd: GYURGYÁK János 2001. 25-26, továbbá REIZNER i. m.: 36. Legújabban ld. HARASZTY György 2005.