A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)
FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között
A tanulók 80 %-a vidéki volt. A legnagyobb számban a tisztviselők küldték gyermekeiket az iskolába, az 1937-38-as tanévben a 326 tanuló 36,5 %-át tették ki, iparos környezetből a diákok 28 %-a származott, a kereskedők 5,2 %, a földbirtokos szülők gyerekei 4,3 %-ot képviseltek. Ez az iskola már nem a hagyományos kisipar számára képzett szakembereket. A iskolában végzettek 90 %-a az iparban, különösen a gyáriparban, mint művezető helyezkedett el. Az iskola évkönyvei nem tesznek említést sem az egyenruháról, sem a sapkáról. Az iskola ma a Déri Miksa Gépipari Szakközépiskolaként működik. (44. kép) ÁLLAMI FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA - MA KŐRÖSY JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI ÉS KÜLKERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA, STEFÁNIA 14. A négy évfolyamú felső kereskedelmi iskola nevével ellentétben szintén középiskola, érettségivel zárult. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium az 1938. évi XIII. t.c.-kel a kereskedelmi iskolákat középiskolai rangra emelte és a törvény alapján az 1940-41. tanév elején kiadta az új Rendtartást és Tanítástervet, melyet fokozatosan léptetett életbe. Újdonság volt a heti 30 órai elfoglaltság, a második idegen nyelv ügye és a bevezetett üzemi gyakorlat. A kereskedelmi üzemi gyakorlatot valamennyi osztályban az iskolai év alatt, havonként egy napon, ezenfelül az I-1II. osztályban az iskolai év végén hét munkanapon, a IV. osztályban pedig az iskolai év alatt heti két órában kellett megtartani. A felső kereskedelmi iskolák két tagozatra oszlottak. Az első két osztály árukereskedelemre nevelt, a felső tagozat szélesebb körű közgazdasági műveltséget adott. A szegedi fiú felső kereskedelmi iskola 1885-ben nyílt meg államilag segélyezett községi középkereskedelmi iskolaként, az 1895-6-os tanévtől használta a felsőkereskedelmi elnevezést. 1900-tól lett állami iskola. Az iskola új, Tisza- parti épületét — Stefánia 14. — 1900. júniusában avatták fel iskolai ünnepély keretében. Tervezte Herceg Zsigmond és Baumgartner Sándor. 67 Az iskola 1955-től vette föl Kőrösy József nevét, ma Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola. (45. kép) A háború után a Délvidékkel elveszítette hagyományos beiskolázási területét. Az 1933-34. tanévig folyamatosan csökkent a tanulói létszám, ekkor a 83 fős minimumtól évente 10-20 diákkal gyarapodott. 1938-ban, a Szent István emlékév alkalmából felvette a Szegedi m. kir. áll. Szent István Kereskedelmi Középiskola nevet. (46-47. kép) A két háború között a köztisztviselői, értelmiségi réteg kevéssé kedvelte ezt az iskolatípust, alacsony számban küldte fiait a felsőkereskedelmibe. Az iskola 50 éves jubileumán (1935) felsorolt néhány volt tanítvány neve ennek ellenére mutatta, hogy a pénzügy és a kereskedelem számos területén dolgozott egykori diák: volt köztük bankigazgató, ismert nagykereskedő, városi főszámvevő, postaigazgató, szalámigyáros. Az iskolában tanuló kisiparos gyerekek egyenletesen növekvő létszáma azt mutatta, hogy körükben egyre népszerűbb volt a felsőkereskedelmi, a tanulói létszám átlag 25 % közülük került ki, őket az altiszti réteg követte 18 %-kal, a kisbirtokosokkal 67 O. Cs. M. 2000, 519-521.
