A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

csaknem azonos arányban voltak képviselve a kiskereskedők (8 %) fiai. Az 1936-37-es Értesítő szerint az iskola tanulóit nagyrészt a polgári iskolákból kapta, kevésbé tehetős családok gyermekei voltak. Ennek ellenére a tanulmányi előmenetel jónak minősült, a diákok 81 %-a felelt meg, csak 2 %-ot utasítottak osztályismétlésre.

67 A zsidó tanulók aránya az 1933-34-es tanévig 10 % fölött volt (15 diák), ezután egyenletesen csökkent a számuk, az 1938-39-es tanévre 2 %-ra (3 diák). A két háború között a diákok kétharmada szegedi volt, egyharmada a közeli Hódmezővásárhelyről és a környékbeli falvakból járt be. NŐI FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA MA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JOGTUDOMÁNYI KARA; TISZA L. KRT. 54. A női felső kereskedelmi iskolát 1912-ben létesítette Szeged városa. Az állami felsőkereskedelmibe helyhiány miatt fölvételt nem nyert fiúknak külön tagozatot hoztak létre, melyet 1922-ben a megcsappant létszám miatt meg is szüntettek. A kezdetben 3 évfolyamos női felsőkereskedelmi iskola az első évben a fiúiskolának kibérelt Széchenyi téri Jerney —ház első emeletén volt elhelyezve, a következő tanévtől 1921-ig a Tisza Lajos körút 54.sz. alatti volt polgári leányiskola épületében tanítottak. (48. kép) Az épület Petsch Ede terve szerint 1881-ben épült.

69 Mivel az ún. „Tornyos iskolát" ekkor a Szegedre menekült kolozsvári egyetem kapta meg (ma a jogi kar épülete), a női felsőkereskedelmi iskola előbb a Boldogasszony sugárútra, a Polgári Tanárképző Főiskolába, 1923-tól az állami fiú felsőkereskedelmi emeletére költözött. Az iskola végső elhelyezése 1931-ben oldódott meg. A Mérey és Püspök utca sarkán felépült iskolába január 8-ától tanítottak. A földszintre a belvárosi elemi iskola került, az emeletet kapta a női felsőkereskedelmi. A négy évfolyamúvá vált felsőkereskedelmibe 1921-ben tartották az első érettségi vizsgákat. Az iskola gyakorlati iránya miatt több réteg leányai előtt vonzóvá tette a felsőkereskedelmit, az iparosok, a kiskereskedők, altisztek előtt csakúgy, mint a tisztviselők minden csoportja előtt (köz, nyugdíjas, magán) és a munkás származásúak előtt. A háború után jelentősen változott az iskola beiskolázási körzete: az 1918- 19-es tanévben a tanulók 36 %-a volt szegedi, 25%-a a délvidékről, a Bácskából, Bánátból jött, Csongrád megyéből 12 %, más helyről 27 % -a származott. Az 1936-37-es tanévben a diákok 80 %-a volt szegedi, 1 %-a délvidéki, 17 %-a Csongrád megyei és 2 % jött máshonnan. A legkisebb diáklétszám az 1933-34-es tanévben volt: 97 fő. Az itt érettségizett lányok csaknem fele később nem folytatott kereső tevékenységet hasonló arányban, mint a gimnáziumot vagy a polgárit végzett lányok, férjhez mentek vagy otthon maradtak. A munkába állók 28 %-a a kereskedelemben, 2 %-a az iparban, 3 %-a a közlekedési ágazatban helyezkedett el az 1921-1937 évi összesített adatok tanúsága szerint. Az átszervezett felsőkereskedelmi, az 1940-41-es tanévtől Szeged Sz. Kir. Város Kereskedelmi Leányközépiskolájának Értesítője közzétette „az intézeti diáksapka viselését az egész tanév folyamán a legszigorúbban megköveteljük az 68 SOMOGYI 1937, 6. 69 T. K. M.2000, 563-564.