A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

számára új egyenruhát tett kötelezővé, a többi osztály tanulóinak csak a régi egyenruha elhasználódása után. Az 1935 -36-os Értesítő ismertette a formaruhát rajzzal együtt.

63 (40. kép) Az őszi és ünnepi ruha sötétkék chevriot szövetből készült. A zubbony a csípőt fedte, elől patent kapcsolódással és 3 db hármas vitézkötéssel záródott, fehér vászon pique gallér díszítette. Hétköznapra fehér kék csíkos mosózubbony, télre barchetből, nyárra vászonból, alapszabása ugyanaz volt. Nyáron nagyon meleg időben sötétkék (búzavirágkék) fehér pettyes karton ruha, húzott alj, vitézkötéses, buggyos ujjal. Sima, sötétkék kerek aljú kötény. Ünnepre a nyári fehér zubbony egyenes szabású, a gallér sarkain és a nyakkendőn magyaros hímzés, a zubbony öve sötétkék. A harisnya szürke, a cipő fekete volt. A kalap télre sötétkék bársony hat cikkelyből szabott, két oldalt fekete vitézkötéssel. A nyári kalap fehér panamaszövésű szalma, gömbölyű tetővel, felhajtott karimával. A svetter és a kabát szintén sötétkék. Az 1939-40-es tanév után a harisnya színe drapp színű lett. A háborús évek kényszere az egyenruha szigoron is enyhítettek. Az iskola 1942-43-as Értesítője arra kérte a szülőket, hogy ne járassák a lányaikat feltűnő színű más ruhákban, „hanem finom, úri egyszerűséggel öltöztessék a kislányokat. Amennyiben lehet, sötét színű ruhákat szerezzenek be." Kecskés Zsuzsanna 1941-ben érettségizett líceumi osztályban, Márta húga 1946-ban gimnáziumi osztályban.

64 Visszaemlékezésük szerint a kabát is csak sötétkék lehetett, szürke prémmel, drapp vagy barna csak 1938-40 körül, amit az új igazgató engedett meg. (41-43. kép) FELSŐ IPARISKOLA MA DÉRI MIKSA GÉPIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, KÁLVÁRIA TÉR 7. A középfokú szakiskolák, melyek ugyancsak kiemelkedési lehetőséget jelenthettek a kispolgári rétegek gyermekeinek, a négyosztályos polgárira ill. bármely középiskola alsó négy osztályára épültek. A szegedi állami felső ipari iskola a fa- és fémipari szakiskolából fejlődött ki 1908-ban, amikor a faipari szakiskolától különvált és gépészeti szakiskolává szervezték át. A három évfolyamos felső ipari iskola nem adott érettségit, csak végbizonyítványt. Az új iskolaépület a Kálvária téren 1912-14 között épült fel Orth Ambrus és Somló Emil budapesti építészek tervei szerint.

65 A Mars téri épületből azonban nem költözhettek át, mert a háború miatt katonai kórház céljaira foglalták le, majd 1919-ben a francia megszálló csapatok sajátították ki. 1921-ben a Kolozsvárról menekült egyetem intézetei (bel- és sebészeti klinika) kapott helyet benne. Végül 24 év után, az 1937-38-as tanévben költözhetett be a saját épületébe a Felső Ipariskola.

66 63 SCHILL 1936, 64-65. 64 MFM Történeti Adattár 998-2006. 65 APRÓ 1994, 4. 66 JUNG 1938,11-12.