A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

TUNYOGI CSAPÓ GIMNÁZIUM - VÁSÁRHELYI SGT. 2. A három fiúgimnázium mellett az 1931/32-es tanévtől működött egy negyedik, amely magániskola volt. A Tunyogi Csapó János által szervezett iskola reál gimnáziumként indult, az 1935/36-os tanévtől gimnáziumi tanrenddel tanítottak. Először a Rudolf tér 9. sz. alatt béreltek három termet, majd az Iparostanonc Iskola (Eötvös u. 2.) harmadik emeletén kaptak helyet. Az 1932/33-as tanévet a Vásárhelyi sugárút 2. alatti épületben folytatták. A nehéz indulás, a kis tanulói létszám után benépesült az iskola. A megszűnés évében már több mint 300 diákja volt. Az anyagi visszaélések miatt bezárt iskola tanulóit nagyrészt a Klauzál Gimnáziumban, kisebb részben a Baross Gimnáziumban helyezték el. Az iskola 8. évfolyama végezte az utolsó teljes tanévet 1939-ben. Az utolsó évfolyam évkönyvének címlapján jelent meg először a tanintézet címere, a sapkajelvénye.

60 (37. kép) FELSŐBB LEÁNYISKOLA - ÁLLAMI ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET GIMNÁZIUM (LÍCEUM) - MA TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM, TÖMÖRKÉNY U. 1. A leányok oktatási intézményeinek kiépülése késve követte a fiúkét. Két évvel a fiú középiskolai törvény után 1926-ban a lányok számára is háromféle típust hoztak létre: a leánygimnáziumot, a líceumot és leánykollégiumot. A harmadik típus nem bizonyult életképesnek. A lánygimnázium tanterve a reálgimnázium, a líceum tanterve a reáliskolához hasonlított. Az 1897-ben alapított 6 osztályos állami felsőbb leányiskola 1903-ban költözött a Tisza partján, a Wodianer-féle telken felépült új, végleges épületébe (38-39. kép), tervezte Baumgarten Sándor.

61 1916-1929 között gimnáziumi tanrenddel működött 1935-ig a líceum, majd fokozatosan újra gimnázium lett. Az utolsó líceumi osztály az 1941-42-es tanévben fejezte be tanulmányait. Az Árpádházi Szent Erzsébet nevet az 1922-23-as tanévben vette föl az iskola. 500 fő körül mozgó tanulói létszámát zömében a tisztviselők és értelmiségiek gyermekei alkották. A zsidó leányok — mivel 1934-ig másik lány gimnázium a városban nem volt — a Szent Erzsébet állami gimnáziumban tanultak, az 1932-33as tanévig a létszám harmadát jelentették, ezután 20 % körül mozgott az arányuk, bár a katolikus Boldog Margit Gimnáziumban továbbra sem jelentek meg. 1939-től a megszorító rendeletek hatására jelentősen csökkent a létszámuk, a korszak végére 8 %-ra. Formaruha használatát az 1927-28-as Értesítőben említették először: „A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a leányközépiskolákban kötelezővé tette az egyenruha viselését. A ruha színére, szabására stb. vonatkozó mindennemű felvilágosítással szolgál az igazgatóságnál díjtalanul kapható részletes leírás." Az 1934-es középiskolai törvény alapján gimnáziummá váló iskola az I. osztálya 60 TUNYOGI 1939, 1. 61 PÉTER 1981, 87. 62 SCHILL 1929, 73.