A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

HALMÁGYI Pál: Irány: Arad – Temesvár! A Magyar Királyi Honvédség utolsó önálló hadművelete a II. világháborúban

lölték ki. Szeptember 21-22-e éjjel a magyar hadsereg felrobbantotta a hidakat és kiürítette Aradot. Ugyanekkor robbantással elsüllyesztették a pécskai kompot is a visszavonuló magyar egységek. Az orosz csapatok a komp helyén beérkezésük után pár nappal megkezdték egy fahíd építését. E híd a háború végéig megmaradt, 1946-ban sodorta el a Maros a jeges árja. Ahhoz, hogy Heszlényi altábornagy az aradi kiürítését elrendelő parancsát kiadja, súlyos harcoknak kellett lenni a Marostól északra is. A 6. póthadosztály egységeit szeptember 19-én visszaszorították a pálosi magaslatokról a síkságra. A következő nap a Maros völgyéből előretörő T-34-es orosz tankok legázolták és szétszórták a magyar hadosztályt. Egy messze előre szaladó orosz harckocsi egységet, mintegy 25 db T-34-est a magyar páncéloshadosztály katonái ügyes manőverrel kelepcébe csaltak és a német csatarepülőkkel együttműködve Zimándköznél megsemmisítették.

13 E helyi sikerek ellenére az ellenség nyomásának a magyar egységek nem tudtak tartósan ellenállni és a védővonalat fokozatosan vissza kellett venni előbb Aradtól észak-nyugatra, majd pedig a kiindulási állásokba, a trianoni határra. Szeptember 20-án, miközben Arad körül elkeseredett küzdelem folyt született meg az elhatározás a 3. magyar hadsereg felállításáról. A vezérkar így akarta saját kezében megtartani Heszlényi altábornagy harcban álló IV. önálló hadtestjét. Bár a 3. magyar hadsereg megalakult, egységei mind hadműveleti, mind harcászati vezetés tekintetében német alárendeltségbe kerültek és súlyos veszteségeket szenvedve harcolták végig a háborút. A Magyar Királyi Honvédség utolsó támadó hadművelete a trianoni határra történő visszavonulással 1944. szeptember 22-én véget ért. 13 ZVÉR 9. 14 SZÁMVÉBER Norbert: Páncélosok a Tiszántúlon. Bp. 2002. 45.