A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

FÁRI Irén: Az iparos gyermekek tanulási stratégiái a két világháború között a szegedi iskolák adatai alapján

a lányok 17 %-a. A következő legnépesebb pályaválasztási irány a felsőkereskedelmi iskola, a tanító(nő) képző intézet és a kereskedelmi szaktanfolyam, illetve a láqO nyok nagy része, 42 %-a otthon maradt. A következő tanügyi módosítás során, 1934. évi XI. törvénycikkel egységesítették a középiskolák tananyagát, nagyrészt a reálgimnáziumok tanterve alapján. oq Ezután még nehezebbé vált a polgáristák átlépése a gimnáziumba. Az életbe léptetett reform miatt a Baross Gábor Gimnázium első osztálya az 1935-36-os tanévben már gimnáziumi tantervvel indult, a másodikban reálgimnáziumi, a 3-8. osztályban még reáliskolai tantervvel tanítottak. A reáliskola 194 l-re fogyott el, a következő évben egyetlen osztályból állt a reálgimnázium. A három szegedi fiúgimnáziumot nézve

34 föltűnő a Baross sajátos szociális összetétele (8. grafikon). A kisiparosok gyermekei aránya (16 %) magasabb, mint a másik két középiskolában, a kiskereskedői és munkás réteg is erősebben volt képviselve. A reáliskolai gyakorlatiasabb tananyag miatt kedvelték jobban. A tanított tárgyak részben eltértek: latin helyett német nyelvet, kémiát, ábrázoló geometriát, szabadkézi rajzot oktattak. A Barossban a kisiparos gyerekek magas száma megközelítette az értelmiségi réteg gyermekeinek számát, ami középiskola esetén nem jellemző. Talán éppen ezért a Baross szellemisége demokratikus volt „ha a társadalom ehenáhását legyőzve valaki bejutott oda, abban az iskolában qe senki sem éreztette vele, hogy milyen mélyről jött." Ennek ehenére a százalékban föltüntetett megoszlás számadatban megadva nem vet ennyire kedvező fényt a kisiparos rétegnek a középiskolában való jelenlétére, a Baross esetében évente átlag 42 kisiparos gyereket jelent, míg a Klauzál Reálgimnáziumban 49, a Dugonics gimnáziumban átlag 56 kisiparos gyerek tanult. Ez utóbbi két gimnáziumban százalékos arányuk kisebb volt, 9-10 % körül mozgott. A középiskola nyolc éves képzési idejét figyelembe véve valójában alacsony volt a kisiparos gyerekek száma, akik évente az érettségig eljutottak. Az országos adatok azt mutatják (1930), hogy az iparosoknak mindössze 10 %-a járt középiskolába, ráadásul a többség (7,4 %) esetében ez a polgári iskola 4. osztályát jelentette. Az akkor összeírt iparosok iskolázottsági adatai nagyrészt a dualizmus korának viszonyait tükrözték.

36 Arányukat és számukat tekintve mindhárom gimnáziumban a legjellemzőbb réteget a köztisztviselői és értelmiségi származású diákok alkották. A reáliskolában és a reálgimnáziumban a szabad foglalkozású értelmiségiek (orvosok, ügyvédek, mérnökök, stb.) gyerekei fele annyian voltak, mint a pedagógus és papok gyerekei. A két értelmiségi réteg a legrégibb múltú gimnáziumban, a kegyesrendiben közelítette meg legjobban egymást. 32 A polgári iskolai tanárok évkönyve 1938/39. 38. 33 TÍMÁR 2004. 72. 34 Az 1931-32-es tanévtől 1940-ig működött egy negyedik magániskola is, a Tunyogi Csapó János vezette Reálgimnázium. A nehéz indulás, a kis tanulói létszám után benépesült az iskola, a megszűnés évében már több mint 300 diákja volt. Az anyagi visszaélések miatt megszüntetett iskola tanulóit nagyrészt a Klauzál gimnáziumban, kisebb részben a Barossban helyezték el. így a tanulók adatai részben a másik két gimnázium statisztikáját gyarapították. 35 PÉTER 1989. 49. 36 L. NAGY 1997. 33-34.