A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

SIPOS József: Parasztpárok és az impériumváltás Erdélyben

Az erdélyi helyi Földmívelő Tanácsok Földmívelőpárttá alakulásáról a román királyi csapatok előnyomulása miatt igen kevés adatunk van. Ott mint már említettük még december végén is elsősorban a Földmívelő Tanácsokat alakították. Valószínűleg azért, mert a megszálló hatóságok csupán erre adtak engedélyt. Tudjuk, hogy december közepétől a román királyi hadsereg gyakran megakadályozta a magyar sajtótermékek megszállt területeken való szétosztását. Ez történt A Barázda című hetilappal is. Ez is nehezítette a Földmívespárt megszállt területeken való szervezését. Ugyanakkor van arra is példa, hogy a román királyi hadsereg által már elfoglalt községben is megalakult a Földmívespárt. December közepén például Nagyküküllő megyében Kőhalom községben megalakult a Földmívespárt. Erdély még nem megszállt megyéiben azonban sok földmívespárti szervezet alakult. Ilyenekről tudunk: Bihar, Szatmár, Arad és Temes megyékno ben. E kérdéskör további helytörténeti kutatást igényel. A Földmívespárt szervezését a románok által megszállt erdélyi területeken nehezítette az, hogy e párt programjában és röplapjaiban ragaszkodott az ország területi integritásához. A december végén megjelent Kiáltvány Magyarország földmívelőihez! című röpiratukban például azt írták: „Az ország területi épségét még a mindennapi imádságunkba is belefoglaljuk, s míg egy magyar él, ki nem irtják ehhez a gondolathoz, ehhez a kívánsághoz, ehhez a követeléshez való ragaszkodást! Csak az utolsó magyar, utolsó leheletével pusztul el Magyarország épségének szent eszméje! Az ilyen tartalmú röplapok, plakátok és újságok 1918. december végétől Erdélyben, a román királyi hadsereg jóvoltából gyakrabban kerültek a tűzbe, mintsem a címzettekhez. Ugyanakkor Maros-Torda megyéből még december végén is „nagyon kedvező jelentések" érkeztek. E megyében „egyik székely község a másik után jelenti be valamennyi lakosának a csatlakozását" A Barázda címére. Maros-Torda megye megszervezése Kacsó Lajos református lelkész áldozatos munkáját dicséri. Backamadarason is az ő „lelkes apostolkodása" folytán alakult meg a helyi csoport Makkai Zsigmond vezetésével. Csej községben Nagy Lajos lett a helyi szervezet vezetője. Nagyvenyimen Dukai Ignácot választották elnökké. Mezőpaniton a helyi csoport Pete Gyula elnök, Zsigmond Ferenc és Váradi Albert vezetése alatt bontott zászlót. Székelykövesden Boér Károlyt választották a csoport vezetőjévé. Persén Szabó János, Lukafalván pedig Székely Viktor vezetésével történt meg a helyi szervezkedés. Maros-Torda megyében december végén már megkezdődött a járási szervezetek kiépítése is. A Barázda ezt így kommentálta: „amit hisszük, hogy a megszálló csapatok sem néznek rossz szemmel, mert csupán gazdasági szervezkedésről van szó."

34 E mondat rávüágít arra a földmívespárti taktikára, hogy a pártszervezkedést a megszállt területeken megpróbálták gazdasági, érdekképviseleti szervezkedésként elfogadtatni. Ez is nehezíti e parasztpárti szervezkedés erdélyi feltérképezését! 32 Uo. 1918. dec. 21. 510. és 514. 33 Uo. 521. 34 A Barázda, 1919. jan. 19. 22.p.