A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

SIPOS József: Parasztpárok és az impériumváltás Erdélyben

A KISGAZDA- ÉS FÖLDMÍVESPÁRT SZERVEZKEDÉSE ERDÉLYBEN 1919 TAVASZÁN Mint közismert, Erdély, Délvidék és a Felvidék jelentős területeinek megszállása és a földbirtokreform körüli viták miatt 1918 december közepén a Károlyi-kormány válságba került. A kormány polgári politikusai a belpolitikai válságból való kiutat a polgári pártok összefogásában látták. Ennek érdekében 1919. január elején egyrészt létrehozták a Polgárszövetséget, másrészt a Kisgazdapárt és a Földmívespárt egyesülését szorgalmazták. Ennek eredményeként 1919. január elején a két párt egyesült, tehát megalakult az Országos Kisgazda- és Földmívespárt. E párt elnökeként Szabó István 1919. január 18-án tagja lett a Berinkey-kormánynak. Követelésére meggyorsult a demokratikus földreform kidolgozása. Mindennek egyik eredményeként folytatódott a fuzionált parasztpártok szervezeti megerősödése az országban. Erdélyben 1919 januárjában a következő megyékben és községekban alakultak meg a Kisgazda- és Földmívespárt helyi szervezetei. Arad megye: Kispereg; Kolozs megye: Kőrösfő; Székelyudvarhely megye: Újszékely; Maros-Torda megye: Mezőmadaras, Mezőpatin, Koronka, Csittszentiván, Backamadaras, Szentgéricze, Harasztkerék, Nyárádszentbenedek, Akosfalva, Cserfalva, Somosd, Székelyvaja, Kisgörgény és Lőriczfalva községekben. Háromszék megyében Kovásznán állítólag a földmívespárt 4000 taggal alakult meg, amelyben a kézdivásárhelyi qc járás mind a 32 községe képviselve volt. Itt keh szólni a demokratikus földreformról.„A földművelő nép földhöz juttatásáról szóló 1919. évi XVIII. néptörvényt" sok és hosszú vita után február 2-án fogadta el a kormány. Ennek lényege az volt, hogy az állam minden 500 kat. hold feletti szántóföldet kisajátíthatott, de ha a falu terjeszkedésének útjában állt, vagy földhiány miatt szükség volt rá, akkor 200 kat. holdig is el lehetett menni. E törvény végrehajtása 1919. február 23-án a Heves megyei Kápolnán kezdődött meg. Itt gróf Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök hogy példát mutasson saját földjének kiosztását kezdte meg. Károlyi beszédének egy részét amely a nemzetiségekre vonatkozott szinte sohasem idézte a magyar történettudomány. Ez így hangzott: „A földreform nem csak azért lesz végrehajtva, mert az igazságos, hanem azért is, mert ezzel fogjuk visszahódítani elveszett területeinket. Vonzó erővel fog ez hatni a szomszéd országokra is. Ha megtudják a tótok, szerbek és románok, hogy itt Magyarországon nemcsak munkása, hanem ura és tulajdonosa is a nép a földnek, akkor majd megszűnik Prágának és Bukarestnek a varázsa. Akkor majd erővel is visszakívánkoznak ide, közibénk és megszűnnek majd a szerb, román és cseh imperialisták és militaristák szolgái lenni."

37 E gondolatokkal egyetértettek a Kisgazdapárt vezetői is. Ok is úgy vélték, hogy a demokratikus földreform végrehajtása jelentős erővel fog hatni a nemzetiségi parasztságra is. Hogy müyen hatással volt a nemzetiségi parasztságra, illetve a 35 Ezzel kapcsolatos részleteket lásd SlPOS József: Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakulása (1919 január) = MFMÉ 1988.1. 307-320. 36 A Barázda, 1919. febr. 2., febr.8., febr.16. 37 Népszava, 1919. febr. 24. 1-2.