A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

SIPOS József: Parasztpárok és az impériumváltás Erdélyben

Ugyanakkor Szász Zoltánnak az a véleménye, hogy „a paraszti osztályharc" a fejlettebb vidékeken Arad, Temes, Krassó-Szörény, részben Bihar és Kolozs megyében volt a legélesebb. Ezek bizonyítására egy korabeli jelentésből idézi a következőket: „...Kolozs megye összes járásaiban mondhatni a legkevesebb kivétellel a tulajdon negációja, a bolsevizmus és a földosztás tényleges foganatosítása vagy arra irányuló cselekedetek ütötték fel fejüket." Torda és Alsó-Fehér megyékből is hasonlókat jelentettek a közigazgatás tisztségviselői."

10 Történészek előtt közismert, hogy a falvak katona- és parasztlázadásai leggyakrabban a nagybirtok, a jegyző, a hatóság, az uzsorások, esetleg a pap ellen irányultak. Voltak azonban más okai is az üyen típusú megmozdulásoknak. Erre példa a Kolozs megyei Müvány faluban történtek. E falu birtokosainak egyik — valószínűleg gazdagparaszti — csoportja 1918 nyarán beadványt intézett a kolozsvári törvényszékhez, hogy a faluban rendeljék el az általános tagosítást. A kirendelt földmérő és segédje megkezdték a szükséges munkálatokat. Ezt azonban a „falubeliek kétharmada" ellenségesen fogadta, és amennyiben módjuk volt igyekeztek is e felméréseket akadályozni. Október végére befejeződött a határfelmérés és megkezdték a tulajdonképpeni tagosítás tervezetének elkészítését. A forradalom győzelméről értesülve, az elégedetlenkedők elzavarták a földmérőt és segédjét, az irataikat elégették, a műszereket pedig összetörték.

11 A milványi tagosítás elleni zendülés már a parasztságon belüli osztályharcot is mutatja. E példa is azt jelzi, hogy az erdélyi katona- és parasztlázadásoknak rendkívül sokféle okai és formái voltak. Ezek további kutatásokat érdemelnek: Különös tekintettel a parasztmozgalmak, a paraszti önszerveződés és a parasztpártok kölcsönös egymásrahatás és az Erdélyben ekkor kialakult hatalmi vákuummal összefüggésben. Az itt vázolt problémák megoldása után lehetséges újraértékelni Szász Zoltán azon megállapítását, hogy „a forradalom után a községekben úgy tűnik egy szélesebb körű paraszti demokrácia volt kialakulóban, kizárva az állami, megyei beavatkozás korábbi formáit."

12 IMPÉRIUMVÁLTÁS ÉS PÁRTSZERVEZÉS ERDÉLYBEN A román királyi hadsereg előnyomulása miatt a Kisgazdapárt 1918. december elseje után már csupán Bihar, Szatmár, Arad, Temes és Csanád megyékben tudott újabb helyi szervezeteket létrehozni. December l-jén Könyves Lajos, a Kisgazdapárt egyik vezetője Nagyváradra hívott össze szervező értekezletet. Feladata volt előkészíteni a megyei nagygyűlést.

13 Ennek eredménye lett, hogy e hónap első felében Bihar megye egész területén és Szatmár megye 12 községében szervezkedett 10 Erdély története 1830-tól napjainkig. Akadémiai K., Bp. 1986. 1705. — Az idézetet lásd: MOL Nemzetiségi ügyek minisztériuma, 1918. IX. 8. 839. 11 Keleti Újság, 1919. február 21. 2. 12 Erdély története 1830-tól napjainkig. Akadémiai K., Bp. 1986. 1707. 13 A Kisgazda, 1918. dec. 7.