A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

SIPOS József: Parasztpárok és az impériumváltás Erdélyben

egyéb fontos belpolitikai követeléseken túl sürgette a népek önrendelkezési jogának biztosítását, az ország nem magyar népeinek a polgári szabadságjogokat és többek között a bukaresti béke megsemmisítését. A KISGAZDAPÁRT ÉS A PARASZTMOZGALMAK A Magyar Nemzeti Tanács vezetésével 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom. Annak programjával — különösen a földreformmal a Kisgazdapárt tömegbázisát alkotó kis- és középparasztság azonosult. Ezért vezetői már november elején csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz. így Szabót beválasztották annak vezető testületébe, a Kisgazdapárt más vezetőit pedig annak bizottságaiba. Magyarországon a Kisgazdapárt helyi szervezetei sok helyen a forradalom első napjaitól részt vettek a községi Nemzeti Tanácsok megalakításában. Erdélyből egyelőre nincsenek üyen adataink. Csupán feltételezzük, hogy a Kisgazdapárt Maros-Torda, Temes és Bihar megyei helyi szervezetei szintén bekapcsolódtak a községi Nemzeti Tanácsokba. Ezt látszik bizonyítani a következő adatunk: 1918. november 13-án Székelyderzsin Éber Antal unitárius lelkész elnökletével, mintegy 1000 fős székely népgyűlés üdvözölte a népkormányt és lelkesen csatlakozott a megvalósítandó reformokhoz. Jellemző, hogy a nemzetiségi béke megteremtését, „a magyar állam integritásának, teljes demokratizálásának és ezzel felvirágoztatásának biztosítása meUett" képzelték el. Ugyanakkor sürgették a „gyökeres" agrárreform minél előbbi keresztülvitelét, a birtokmaximum törvényhozásüag való meghatározását, a hivatalnoksereg számának apasztását és az iskolák fejlesztését. E békés székelyföldi demonstrációról szóló híradás meUett olvashatjuk a jósikafalvai véres napok borzalmait, ahol egy magyar nagybirtokos erdejében egy alkalmi különítmény mintegy 20 embert végzett ki.

7 A forradalom győzelme után a Kisgazdapárt sajtója kérte a parasztságot, hogy a falvakban a rendet minden erővel tartsák fenn, őrizzék meg a nemzeti vagyont, a falu jó hírnevét, és álljanak oda „a romboló, pusztító elemek elé, a zavarosban rabolni, lopni akaró csőcselék elé..." Hangsúlyozta: első feladat a közbiztonság helyreállítása!

8 Kutatásaim szerint Magyarországon azokban a községekben, ahol 1918 őszén már voltak kisgazdapárti szervezetek nem, vagy alig voltak ösztönös katona-, illetve parasztlázadások. Az ottani parasztság követeléseit ugyanis a Kisgazdapárt szervezetei megfogalmazták és képviselték, így politikai keretek között tudták azokat tartani.

9 Vizsgálandó kérdés, hogy e megáUapítás érvényes-e azon erdélyi megyékre, ületve községekre, ahol voltak a Kisgazdapártnak helyi szervezetei. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy Bihar megyéből és Székelyföldről kevesebb katonalázadásról és parasztmegmozdulásról tud a szakirodalom. 7 Világ, 1918. nov. 15. 6. Először közölte: RAFFAY: i. m. 338. 8 A Kisgazda, nov. 10. 1. 9 Lásd: SlPOS József: A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában • MFMÉ 1987. I. 313-333.