A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MIKLÓS Péter: A szeged-alsóvárosi katolikus egyházközösség létrejötte (1921)

házfi (sekrestyés, harangozó) fegyelmi hatóságai a plébános és az egyházmegyei hatóság. Az ítélet bejelentendő az egyházközségi képviselőtestületnek." A szabályzat záró rendelkezései között olvashatjuk, hogy a „kegyúri jogokat és kötelességeket a jelen szabályzat rendelkezései nem érintik". Az utolsó rendelkezés kimondja, hogy az alapszabályt a képviselők kétharmadának támogatásával lehet módosítani, a változások pedig a püspöki hatóság jóváhagyása után lépnek életbe. A képviselőtestület kétharmados döntéssel oszlathatja föl magát, „amely esetén az egyházközségi vagyon felett az egyházmegyei hatóság rendelkezik". A szabályzat alkotói helyesnek tartották egy közös, szegedi egyházközségi intéző bizottság létrehozását, amely mind az egyházi, mind a vüági hatóságok előtt egysegesebben, s így hatásosabban képviseli a város katolikus polgárságát. AZ EGYHÁZKÖZSÉGI KÉPVISELŐTESTÜLET MEGALAKULÁSA A szeged-alsóvárosi egyházközség 1921. szeptember 18-án alakult meg a helyi népiskola tornatermében. A jegyzőkönyv szerint kb. 800 alsóvárosi férfi és nő vett részt a „népgyűlésen". Peéri Bonaventura köszöntötte a megjelenteket, különösen a nagyszámú férfiakat. Ismertette a gyűlés céljait: az önkormányzat ismertetése, az alapszabály elfogadása és a képviselőtestület magválasztása. A jegyzőkönyv vezetésére Hajdú Antalt, hitelesítésére pedig Mészáros Józsefet és Dobó Ferencet kérte meg. Ezután Vajas József világi elnök szólt, aki beszámolt a „kétéves szegedi önkormányzati mozgalomról". Peéri az önkormányzat fontosságát, történeti előzményeit részletezte. „Kimutatja, hogy az egyház első századaiban is maga a hívő nép összessége képviselte az egyházvédelem jogait és kötelességeit, később az átment a szentszék intézkedése alapján az apostoli királyok, mint főkegyurak, az országnagyok, földesurak és magistratusok, mint kegyurak kezébe. Minthogy azonban a magyar katolikus egyház az 1848-iki XX. tc. alapján a magyar állam (lemondott) védelmében többé nem részesül, szükséges, hogy az egyház védelmét ismét a hívő nép vegye kezébe a hitközségi önkormányzatok kiépítésével." Előadása után a házfőnök ismertette és magyarázta az alapszabályt, főleg a választásra vonatkozó részeket. A következő alsóvárosi polgárokat választották képviselőtestületi tagokká: dr. Andrássy Ferenc, Beke János, Bullás József, Császár Mátyás, Fazekas József, dr. Dobó József, Dobó Antal, Bölcskei József, Szabó Imre, Magyar Andor, Dobó Ferenc, Dobó János, Marschall József, Hunyadi Sándor, Hajdú Mihály, Hajdú Antal, Hajnal István, Huszta Péter, Klug Péter, Kószó József, Magyar Péter, Metzger Péter, Szabó Sándor, Salgó Péter, Szécsi István, Vajas József, Varga József, Deák János, Vőneki András, Kovács József. Pótagokká: Nagy János, Benkő János, Steiner Miklós, Kapovics Mihály, Fohsz György, Márki Antal, Huszta Ferenc, Fromm József, Róka Béla, Hódi Ferenc. 3 Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. Egyházközségekre vonatkozó régi iratok. Szeged-Alsóváros, 129. sz.