A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
MIKLÓS Péter: A szeged-alsóvárosi katolikus egyházközösség létrejötte (1921)
Az alakuló „népgyűlés" jegyzőkönyve és a képviselők névsora 15 napig ki volt függesztve, fellebbezéssel azonban senki nem élt, így Peéri 1210/1921. szám alatt 1921. október 7-én megküldte Bezdán József püspöki helynöknek Makóra, aki jóváhagyta. Az alsóvárosi egyházközségi képviselőtestület első ülését 1921. október 29-én tartotta. Peéri Bonaventura egyházi elnök beszámolt a szegedi törvényhatósággal való kapcsolat és a kegyúri politika alapjainak alakulásáról, aggodalmának adva hangot. „Elnök beszámol azokról a lépésekről, melyek az egyházközség eredményes működése érdekében már eddig is megtörténtek. Minthogy pedig az egyházközség életének és működésének első föltétele a várossal szemben a kegyúri jogok gyakorlásának kérdése, fölolvastatja Várhelyi József kerületi esperesnek az összes egyházközségek nevében Szeged törvényhatóságához intézett átiratát, melyben a kegyúri jogok átruházását kéri az immár megalakult egyházközségekre." Várhelyi esperes ígéretet kapott, hogy a következő törvényhatósági bizottsági ülésen tárgyalni fogják az ügyet, addig a jogügyi bizottság tagjaival egyeztessenek a katolikus egyház képviselői. Ez azonban nem sok eredményt hozott a szegedi katolikusoknak. „A jogügyi bizottság — olvashatjuk a jegyzőkönyvben a házfőnök beszámolóját — ugyanis 2 szótöbbséggel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kegyúri jogok gyakorlását nem ruházza át véglegesen az egyházközségekre, hanem őket azok gyakorlásával csak megbízza. Megszégyenítően sérelmes ez a javaslat, reánk katolikusokra, mert ennek értelmében a kegyúri jogok gyakorlása nem minket katolikusokat megillető jog volna, hanem ideiglenes átengedett szívesség, melyet a fölfogásában és összetételében egészen megváltozható városi közgyűlés tőlünk bármikor visszavehet." A képviselőtestület elfogadta, hogy az alsóvárosi katolikusokat egyházi elnökük képviselje a törvényhatósággal való tárgyalásokban. A testület vüági elnökké Szécsy Istvánt választotta, majd megválasztotta a tíztagú tanács tagjait. Rendes taggá: dr. Andrássy Ferenc, Császár Mátyás, Beke János, Dobó Ferenc, dr. Dobó József, Hajnal István, Bölcskei Lajos, Magyar Péter, Klug Péter, Metzger Péter. Pótaggá: Szabó Sándort, Dobó Jánost és Bullás Józsefet. A képviselőtestület tagjai ideiglenes jegyzővé Hajdú Antal tanítót választották meg, a számvizsgáló bizottság tagjává pedig Vajas Józsfet, Salgó Péter és Bölcskei Lajost. Az elnök ezután bejelentette Hajdú Mihály elhunytát, s hogy képviselő helyét Nagy János első póttag behívásával töltötték be. Az ülés végén Bölcskei Lajos megkérte azokat a tagokat, akik törvényhatósági képviselők is, hogy „a kegyúri jogok gyakorlásának tárgyalásánál emeljék föl szavukat abban az irányban, hogy ennek a kérdésnek — mint tisztán katolikus vallási kérdésnek — tárgyalásánál a másvallásúak tartózkodjanak a beleszólástól. A törvény rideg betűje ugyan jogot ad nekik erre, de az illendőség, s az úri érzék megkívánja, hogy ennek a tisztán katolikus ügynek az elintézését bízzák a katolikus városi képviselőkre." Kisházi-Kovács László könyvéből tudjuk, hogy Szeged törvényhatósági bizottsága 1921. december 21-i ülésén úgy döntött, hogy a magyar apostoli királyoktól (legutóbb III. Károlytól) nyert kegyúri jogát a város az egyes plébániákon szervezett egyházközségeken keresztül gyakorolja. Ahol nem volt egyházközség, vagy működése szünetelt ott továbbra is a város választotta a javadalmasokat (plébános, káplán, kántor, harangozó stb.)