A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MIKLÓS Péter: A szeged-alsóvárosi katolikus egyházközösség létrejötte (1921)

Ugyanazt a szövegű esküt teszik, mint a képviselők, csak a képviselőtestület szó helyett a tanács szót használják. A tanácsot a tagok megválasztása után 8 napon belül kell megalakítani. Évente legalább négyszer keh összeülnie, az egyházközség elnöke hívja össze. A képviselők vagy a tanácstagok bármelyike, ha érintett az éppen tárgyalt ügyben nem szavazhat. Az egyházközségi választóknak jogában áll betekintést kapni az egyházközség személyi és anyagi ügyeibe, részt venni az egyházközségi választáson. A képviselőtestület által hozott döntések — amelyeket ki kell függeszteni, hogy mindenki elolvashassa — ellen föllebbezhet írásban, vagy szóban jegyzőkönyvbe mondhatja az ülésen. Az egyházközségi képviselőtestületnek széles jogköre van. Megalkotja az egyházközség igazgatási szabályait, költségvetését, dönt a személyi ügyekben (kántor, sekrestyés, harangozó választása). Ellenőrzi az egyházközség pénzügyeit, a fönntartott intézmények vagyoni leltárát, rendelkezik az egyházközségi vagyon fölött, ellenőrzi a kegyes alapítványok megfelelő végrehajtását. Gondoskodik az egyházközséghez tartozó egyházi épületek (templom, temetőkápolna, plébániaépület stb.) jó karban tartásáról, a vallási ünnepélyek minél díszesebb lebonyolításáról és a gyermekek sikeres vallási neveléséről. Valamelyest az önkormányzat — még anyagi-gazdasági téren is kétségkívül nagy — korlátozását jelentik az alábbi sorok: „A képviselőtestület határozatainak (választásainak) érvényességéhez minden esetben az egyházmegyei hatóság jóváhagyása szükséges. A hitelvi, az egyházfegyelmi és az egyházkormányzati ügyek, valamint a lelkipásztorkodás ügyei nem tartoznak az egyházközségi képviselőtestület hatáskörébe." A képviselőtestületi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyző és az elnök ír alá, aki két tagot a hitelesítésre is fölkér. A jegyzőkönyv szövegét a következő ülésen minden esetben föl kell olvasni. A döntések ellen 15 napig van lehetőség föllebbezni. A képviselők döntéseikért, mulasztásaikért anyagi felelősséggel is tartoznak, az okozott kárt teljes egészében meg kell téríteniük. Az egyházközségi tanács hatásköre szűkebb, és inkább operatív föladatokra koncentrálódik. A tanács készíti el a költségvetést, a zárszámadást és a leltárt. 1000 korona alatti ügyekben dönt a beruházásokról, kezeli az egyházközségi vagyont. Fölügyeli az egyházi épületek jó karban tartását, valamint az egyházközség intézményeinek és iskoláinak megfelelő működését. Az egyházközség tisztviselői: egyházi elnök, világi elnök, képviselőtestületi jegyző, a tanács jegyzője, gondnok. A képviselőknek fizetés nem jár, azonban van lehetőség tiszteletdíj kiutalására. „Az egyházközségi tisztviselői (elnök, képviselőtestületi és tanácsi jegyző, gondnok) állása tiszteletbeli, azért díjazással nem jár. Azonban a képviselőtestület az egyházközségi tanács javaslatára méltányos tiszteletdíjat állapíthat meg." Személyi kérdésekben, pontosabban fegyelmi ügyekben a plébános, illetve az egyházmegyei hatóság bírja a döntési jogot. „A világi elnököt, jegyzőket és a gondnokot hivatali hanyagság, vétség, vagy bűntett miatt az eszközölt vizsgálat alapján az egyházmegyei hatóság elmozdíthatja állásuktól. Az egyházközségi alkalmazottak közül a karnagy vagy kántor és a vüági oktatószemélyzet a katolikus tanítók részére megállapított fegyelmi szabályzat szerint ítélendők meg. Az egy-