A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MIKLÓS Péter: A szeged-alsóvárosi katolikus egyházközösség létrejötte (1921)

községi választók, képviselőtestület és tanács útján gyakorolja. Az egyházközséget az egyházi és vüági hatóságok előtt a képviselőtestület, a tanács, illetve az egyházi elnök képviseli. Egyházközségi választónak tekinthető minden egyházközségi tag (férfi és nő), aki 24. életévét betöltötte. Nincs választójoga az elmebetegeknek, valamint annak, aki egyházi fenyíték alatt áll, gyermekét egy éves koráig nem kereszteltette meg, vagy rendezetlen házasságban él. Nem szavazhat az sem, akit szabadságvesztésre ítéltek, börtönbüntetését tölti, vizsgálati fogságban van, vagy föltételesen van szabadlábon. Aki nem fizette be éves egyházi adóját, csak tartozásának lerovása után gyakorolhatja választójogát. Az egyházközségi választókról listát keh készíteni, amelyen szerepelnie kell családi és keresztnevének, életkorának, foglalkozásának és lakcímének (kivételes esetekben egyéb szükséges megjegyzéseknek is). Ennek a jegyzéknek a tervezetét 15 napig ki kell függeszteni közszemlére, amiről a híveket a szószékről tájékoztatni keh. A tervezettel kapcsolatban az egyházközség minden tagja fölszólalással élhet. 15 nap elteltével azonban csak az egyházmegyei hatósághoz lehet fordulni a kifogásokkal. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolnia, annak aki a választói névjegyzékben szerepel. Az egyházközségi képviselőtestületnek, illetve tanácsnak tagjává választható az egyházközség minden tagja (férfi és nő), aki 30. életévét betöltötte. A képviselőtestület és a tanács — amelyeknek elnöke a mindenkori alsóvárosi plébános(helynök) — mandátuma hat évre szól. Választás háromévente van. A képviselőtestület 30 tagból és 10 póttagból (a rendes tagok egyharmada) áll. A képviselőtestület tagjainak felének — az elnök jelenlétében végzett sorsolás után — az első három év után távoznia keh. Helyükre új tagokat választanak. Majd minden három évben azok helyére választanak újakat, akiknek lejárt a megbízása. Minden tag újraválasztható. Az egyházközségi képviselőknek a következő szövegű esküt kell letenni: „Én N. N. esküszöm a Mindenható Istenre, a Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden szentjeire, hogy a katolikus anyaszentegyházhoz hű leszek és hogy mint a szegedi egyházközségi képviselőtestület tagja, az egyházközségemnek jogszabályait megtartom, lelki és anyagi érdekeit legjobb lelkiismeretem szerint minden erőmből szolgálni fogom. Isten engem úgy segéljen." A képviselőtestületnek tagja az egyházi elnök, a plébánia területén szolgáló összes lelkész, valamint a 30 választott képviselő (közülük választják a vüági elnököt és a jegyzőt). A testület háromévente bizottságokat alakít: számvevő és igazoló bizottságot. Előbbi az egyházközség vagyonát és pénztárát ellenőrzi, vezeti, utóbbi a tagok mandátumát ellenőrzi. A képviselők öt főből álló választmányt is választanak, tagjai az egyházi elnök és négy választott képviselő. A megválasztott tagoknak a választást követően 15 napon belül meg kell alakítaniuk a képviselőtestületet és letenni az esküt. Legalább évente két alakalommal: ősszel és tavasszal ülést kell tartaniuk. A szavazás a tagok egyharmadának jelenlétben, általános szótöbbséggel érvényes. A szavazás titkos, de elfogadható az egybehangzó közfelkiáltással történő akaratnyilvánítás is. A képviselőtestület megalakulását az egyházmegyei hatóságnak a megalakulást követő 15 napon belül jóvá keh hagynia, a püspöki hivatalnak joga van föloszlatni a képviselőtestületet és új választást kiírni. Az egyházközségi tanács 10 tagból áh. Tagjai továbbá az egyházközség egyházi és világi elnökei. A tanácstagok maguk közül jegyzőt és gondnokot választanak.