A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
ORBÁN Imre: Szokás vagy jogtalan haszonszerzés. Kalákaengedélyek körüli bonyodalmak a 19. század végi Makón
Vajda egyáltalán nem nyugodott bele az elmarasztalásába. Meg volt győződve arról, hogy nem bűnös, méltatlanul gyanúsítgatják, meghurcolják. A kaláka engedélyek kapcsán létező különdíj lényegében a város „sara". A följelentés sem egyéb, mint Kuliner személyes bosszúja, mert az árvaszéki bűnbandáról a leplet lerántotta, ezután pedig Kuhnert állásából fölfüggesztették. A nem legális különdíjazásnak városi „elfogadottságára" nem akármilyen példát hozott. Midőn 1899 tavaszán megüresedett a jegyzői állás, 1 úgy tűnt, azt ő is megpályázza. Ezzel viszont az alkapitányi állás is megüresedett volna. A lehetőség több érdeklődő figyelmét fölkeltette. Hogy a várható jövedelemhez hozzászámolták a kaláka-különdíjat, arra mi sem jobb példa, mint az, hogy a följelentő Kuliner is szerette volna elnyerni a tisztséget. Az évi 800 Ft-os árvaszéki ülnöki fizetését cserélte volna föl a 600 Ftos jövedelmet biztosító alkapitányi hivatalra, ami csak úgy érte meg, ha ehhez a kalákaengedélyek kapcsán beszedendő különdíjazást is hozzászámolta. „ Azt hiszem alig akadna ember ki elhihetné hogy Kuliner úr nem bírt volna tudomással ezen kalákadíjak szedéséről, különben mi indíthatta volna arra, hogy csekélyebb javadalmazású állásra pályázzon nagy családdal bíró s költekezéshez szo79 kott tisztviselő" — foglalta össze véleményét az alkapitány. Álláspontjában kitért az országos gyakorlatra is. Fölhívta az alispáni hivatal figyelmét, hogy „nincs az országban egy rendőrhatóság sem" (!), ahol valamely hivatalnok, aki a táncengedélyekkel foglakozik, ezért „vagy szabályrendeletüeg vagy a nélkül" 73 bizonyos díjazásban ne részesülne. S valószínűleg a már érintett régi gyakorlatra utal, mikor leszögezi, hogy nem képzelhető el sem jegyző vagy szolgabíró, aki az engedélyezéskor benyújtott kérvényt ingyen szerkesztette volna. 74 Védekezésében Vajda István előadta, hogy Budapesten 1898-ban az engedélyek után több mint 55 ezer Ft-ot szedtek be, melynek egy részét a fölügyeletet gyakorló rendőrségi alkalmazott különdíj ázására fordították. Aradon és más városokban szintén fizetnek a „mulatóhelyek és egyéb nyerészkedési válalaltok tulajdonosai" az érdekükben eljáró rendőrségi alkalmazottnak. Szegeden 1897-ig szedtek ugyanezen a címen díjakat a fölügyeletet gyakorló alkapitányok. Ekkor szervezési szabályrendeletet dolgoztak ki, melyben elfutották a különdíj elfogadását, de 200 Ft>tal megemelték fizetésüket. 75 71 A hivatalt betöltő Fodor Mátyás lemondott. 72 VAJDA István levele 1900. június 22. Vajda levelében az erre vonatkozó részt aláhúzással is kiemelte. 73 Szabályrendeletüeg, azaz törvényesen. A Makón a táncvigalmakról 1893-ban kiadott szabályrendelet nem intézkedett a díjazás ügyében. 74 VAJDA István levele 1900. június 22. 75 VAJDA István fóllebbezése 1899. december 15.