A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
ORBÁN Imre: Szokás vagy jogtalan haszonszerzés. Kalákaengedélyek körüli bonyodalmak a 19. század végi Makón
AZ ELJÁRÁS RÉVÉN ÉRINTETTEK MAGATARTÁSA A kalákatartók A kihallgatási jegyzőkönyvekből tudósítást kapunk a kalákatartókról is. Mindannyian írástudók és büntetlen előéletű, szinte kivétel nélkül borkimérők, azaz kocsmárosok voltak. Név szerint a következők tettek vallomást: Bökönyi János (1879), 42 Kocsis József (1886), 43 Dózsa B. Sámuel (1895), 44 Nacsa János (1880tól 1887-ig), 45 Petrovszky György (1892), 46 Schwarcz Miksa (1897), 47 Kis József (1898). 48 Annak ellenére, hogy a kapott „végzésen" (engedély) kisebb összeg állt, mint amit beszedtek tőlük, egyértelműen állították, hogy nem fizettek plusz pénzt az engedélyekért. Természetesen arra fölfigyeltek, hogy a nappali és éjjeli kalákák engedélyezési költsége 6 Ft-ról 5-re csökkent, de ennek magyarázatát vallomásaikban nem adták meg. A kérdésre: Vajda alkapitány a maga részére díjat kért-e? általában így feleltek: „Soha sem. " Vagy: „Nem vett a rendes díjon kívül saját részére sohasem és nem is kért." Egyikük a fizetett díjról így beszélt: „1886. évtől 1899. évig nappali tánczengedélyért bélyeg és szegényalapdíjban 3 frtot fizettem, ha kiváltottam az éji tánczengedélyt is, akkor mindig 6 frtot fizettem; 1899 év eleje óta nappali táncengedélyért 3 Frtot fizetek, ha az éjjelit is, együttesen 5 frtot fizetek." 49 Valóban azt hitték, hogy a magánjövedelemmel megtoldott összeg az engedély ára, vagy az 1 Ft plusz fizetés firtatása nem érte volna meg, hogy veszélyeztessék üzletük későbbi menetét. A vizsgálat megindulásáig a következő összegeket szedték be tőlük főiülfizetés gyanánt: 1890-ben 238 Ft, 1891-ben 181 Ft, 1892-ben 230 Ft, 1893-ban 177 Ft, 1894-ben 160 Ft, 1895-ben 193 Ft, 1896-ban 199 Ft, 1897-ben 175 Ft, 1898-ban 218 Ft és 1899-ben 262 Ft, ami megegyezik a nappali táncengedélyek számával. Jelentős összeg, de elmarad a följelentő által becsült 600 Ft-tól. 42 Hogy miképpen történt a befizetett összeg elszámolása, azt nem tudta. JEGYZŐKÖNYV 1899. november 23. 43 Zárójelben szerepel az évszám, melytől fogva szervezett kalákákat. JEGYZŐKÖNYV 1900. április 26.1. tanú 44 JEGYZŐKÖNYV 1900. április 26. II. tanú 45 49 éves, római katolikus borkimérő. (Uo. XIII. tanú.) A kalákaengedélyek árát illetően egyedül ő állított az eddigiektől eltérő értékeket. Emlékei szerint nappali engedélyért 3 Ft 15 kr-t, az éjjeli kalákák engedélyéért szintén 3 Ft 15 kr-t fizettek. A nappali és éjjeli kalákaengedély ára 6 Ft 30 kr volt. Uo. XIH. tanú. 46 50 éves, római katolikus borkimérő. Uo. XTV. tanú 47 48 éves, izraelita vallású táncmester. Uo. XVI. tanú 48 42 éves, református borkimérő. 1898- 1899-ben csak éjjeli táncengedélyeket kért. Ezekért 3 forintot fizetett. 1900-ban már éjjeli és nappali kalákákat is rendezett, ezek ára 5 forint volt. Uo. XVII. tanú 49 Uo. I. tanú