A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

A világháború következményei a vendéglátóiparban. A világháború első éve, előre kiszámíthatatlan, a korabeli vendéglátósokat is meglepő fejleményeket hozott a szegedi vendéglátásban. Azon különös esemény következett be például a Tisza Szálló esetében is, hogy mialatt már az 1913. év is 2800 koronával nagyobb bevételeket hozott,mint az azt megelőző év, addig a világháború első évében ez még tovább emelkedett, hiszen az 1914 év során már 15.000 koronával magasabb bevételt produkált, mint 1913-ban. 60.144,69 koronás bevételével megdöntötte minden idők legnagyobb bevétel csúcsát. Ezen hatalmas fölfutás, a kávéház forgalmának rendkívüli emelkedésében rejlett. Nem igazolódtak be tehát Juranovicsék azon félelmei, hogy a háború kitörésével visszaesik a vendégforgalom, hiszen elsőre ambivalensnek tűnő módon éppen hogy emelkedett annak aránya. Ezen fejlemények legfőbb okait pedig két körülményben találhatjuk meg: Az egyik, hogy nem a vendégek száma mérséklődött, hanem csak azok személye változott. A Szerbiának elküldött július 28-i hadüzenet óta „a bevonuló és átvonuló tisztek teljesen megtöltötték a szállodát. A szállodában a tisztek tekintettel arra, hogy a harctéren sokat kell majd nélkülözniük és életüket kell kockáztatniuk, bizonyos könnyedséggel költekeztek, amit fővárosi hasonló üzleteknél lehet tapasztalni, ahol jobban koncentrálva van a vagyon, de nálunk vidéki szállodákban nem." A másik pedig, hogy „a helybeli közönség fokozódott mértékben látogatta a kávéházat, egyrészt azért, mert mindenkinek lelki szükséglete volt a háború első és legizgalmasabb hónapjaiban, hogy emberek között legyen, hogy hallja és olvassa a legfrissebb híreket, másrészt a szállodánkban megszálló katona tisztek csuka szürkéje és a legkülönbözőbb csapattestek és a német tisztek festői egyenruhája 1 77 élénké tették az éttermi és kávéházi publikum képét." A háború második évében a felszínen még minden a prosperitás jegyeit viselte, hiszen a Tisza 1915. évi bevételei még mindig az előző évi csúcs közelében jártak (57.331,03 kr tiszta nyereség), viszont már megjelentek a háború első negatív jelei, melyek a felszín alatt fokozatosan terelték az eseményeket a tragikus végkifejlet felé. Az első jelek az élelmiszer árak robbanásszerű növekedésében voltak tetten érhetőek. Például „a marhahús ára k. 1,80- ról k. 4,80 ra pld. Az újbor ára 50 fillérről 1 kor.- ra emelkedett az előző évhez képest." A Tisza Szálló bevételei ennek ellenére szinte változatlanok maradtak, ami köszönhető volt annak, hogy a szállodai szobák árát egyáltalán nem, a kávéházi árakat pedig csak rendkívül mérsékelt arányban emelték (a beszerzési ár mértékével). A mérsékelt árak megtartását elősegítette az igazgatóság előrelátó intézkedése, melynek értelmében előre készleteket halmoztak föl. „Péld. 10 vagon fát vettünk tavasszal 300.-koronájával, a melynek az ára fél évvel később 10000 kg. Vagononként 600.-k.-ra emelkedett." A másik szembetűnő jelenség, a katonai és kereskedelmi forgalom nagy arányú mérséklődése volt, a háború kitörésének évéhez képest. Ami a katonai alakulatok átvonulásának 1914 évet jellemző tömeges jellegének megszűnésében jelentkezett. Ennek ellenére a szálloda és a kávéház forgalma nem csökkent, sőt ez utóbbi igen nagy népszerűségre tett szert a vendégek körében. 177 SZ.T.C. iratai - a Tisza Szálló Rt. 1915. évi rendes közgyűlése. (Szeged, 1915. március 20.)