A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

1911/1912-ben az előcsarnok újjáalakítására 8946,28 koronát, 1912/1913-ban a kávéház fölújítására 1912/1913-ban 56750,38 koronát; a központi melegvíz fűtés berendezésére 27882,38 koronát áldoztak. E röpke három év alatt tehát összesen 93.579,62 koronát költöttek a Tisza Szálló modernizálására, ami azt jelenti, hogy a korábbi fél évtized majd összes nyereségét az infrastruktúra fejlesztésébe invesztálták. (1909-1913 év = 97.898,52 korona nyereség, amiben benne van a nyereség áthozatok mértéke is tehát ez rendesen kb. 1000- 2000 koronás fölértékelést jelent). A fejlesztések hátterét már enűítettük, egyrészt a növekvő erejű verseny helyzet, másrészt a beruházások megtérülésének pozitív visszacsatoló hatása rejlett mögöttük.

174 Szeged vendéglátósainak nagy része hasonló helyzetben volt a világháború kitörését megelőző években, mint Juránovics, csak az arányok mértékében különböztek, (de azok nagyság rendekkel). Egyrészt a vendéglátó ipari intézmények forgalma növekvőben volt, ami újabb versenytársak színrelépését eredményezte, ez viszont a már meglévő üzletek fejlesztésének szükségességét generálta, ami olyan nagy üzletek, és beruházások, mint a Tisza esetében minden eddigieknél nagyobb nyereséget termeltek. Ez viszont egy ördögi kört indított el, hiszen a versenyképesség és a vezető pozíció további megőrzése újabb fejlesztésekre ösztönözte a vezető vendéglátóipari résztvevőket, akár hitelek árán is, mindezt viszont csak a társadalmi prosperitással párhuzamosan lehet hosszútávon kivitelezni. Azonban a történelmi események más irányát szabták meg a fejlődésnek.

175 Juránovics Ferenchez hasonló meggondolások vezérelték a szegedi vendéglátás másik nagy óriását Kass Jánost is, mikor éppen a fönt vázolt körülmények hatására, 1913. év során beadta üzlete szállodává alakítására az építési engedélyt. Szeged nyolc szállodával: a Vaspálya utca 4. alatti Bors vagy másképpen Bristol; a Dugonics tér 3. sz. alatti, Dugonics; az Európa; a Bokor utca 1. alatti Fehér Ló, a Fekete Sas (Fekete Sas u. 13.), a Próféta, valamint a Kölcsey utca 1. számú épületben található Royal és a Tisza Szállóval lépet át a világháború évébe. Több mint 19 vendéglő 11 bornagykereskedő, 10 sörnagykereskedő és hat cukrász volt található a városban. Ezen túl több mint 11 kávéház volt, mint a Belvárosi (Klauzál tér 4.); a Fekete Sas; a Hétválasztó; Kass; Korzó (Kárász utca 14); Meteor (Somogyi utca 20); Otthon (Deák Ferenc utca 28); Royal (Kelemen u. 1/B); a Tisza; és a Valéria (Valéria- tér 10.).

176 174 In : SZ.T.C. iratai (a Tisza Szálló Rt. 1914-ik évi rendes közgyűlése. — Szeged, 1914. március 21.) 175 A Tisza Szálló nagyarányú beruházásai, a pénzpiac adott helyzetében elég kockázatosak voltak, főleg ha figyelembe vesszük, hogy például a Délmagyarországi Kereskedelmi és Gazdasági Bank irányában Temesváron (5% kamatot fizettek) 1914. április l-re esedékes 124730 koronányi jelzálog tartozását a Szeged Csongrádi Takarékpénztártól (6 VA % kamatra, 99 leszámítolási árfolyammal) 130.000 korona értékben fölvett jelzálog kölcsönökből szándékozott kifizetni. SZ.T.C. iratai (a Tisza Száüó Rt. 1914. évi rendes közgyűlése. — Szeged, 1914. március 21.) 176 LIGETI 1913, 35, 46, 58, 66-67 pp.