A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

beszámolójából is kitűnik november 15-re a korábbi idők legforgalmasabb hónapjára, drasztikusan visszaesett a forgalom. Egyben pedig az 1913. évi farsangi idényt is tönkretette, mivel a monarchiának a konfliktusba való belebonyolódása miatt, az egyesületek lemondták az összes, már megállapított báljaikat.

1 1 Már csak a szegedi vendéglátás egyre telítettebb voltának érzékeltetése céljából is érdemes megemlíteni, hogy 191 l-re már 160 bormérő és vendéglős, 18 cukrász mester, 22 kávéház, kávémérő és szálloda (számuk együttesen, nem külön- külön értendő) volt Szegeden.

172 Az pedig már tényleg csak így zárójelben említendő, hogy míg a századfordulót megelőzően a színházakon, a kávéházak játéktermein, a szállodák éttermein, zenetermein (melyek hangversenyek, bálok, lakodalmak, zsúrok, kiállítások és egyéb társas összejövetelek megrendezésének voltak fő helyszínei) kívül csak a kaszinók, a lóversenypálya, korcsolyapálya stb. álltak a szegediek rekreációjának, művelődésének szolgálatában, addig a századfordulót követően új szórakozási, művelődési, (s mindenek előtt) hír szerzési formaként jelentek meg a mozgó színházak. 1911-ben már négy üyen intézmény működik Szegeden, úgy mint Vas Mozgófénykép Színház, Fekete Sas utcában (az új Wagner palotában) Vas Sándor igazgatása alatt, Uránia Mozgófénykép Színház, Kállay Albert utcában [a Holtzer (Milkó) palotában] Abonyi Mihály vezetésével, valamint az Apolló Mozgókép Színház a Gizella téren; és a Kossuth Mozi,. Ezen új intézmények ihlették meg a 20. század új kávéház típusát Szegeden, a mozi kávézót. Ilyen volt a Kossuth mozi és kávézó a Bástya utca 13. szám alatt, Hajós Samu irányításával, valamint a Csekonics utca 4.szám alatti New York Kávéház, élelmes tulajdonosa Palkovics Andor ugyanis összekötötte e két intézmény minden előnyét. A Csekonics és Fekete Sas utca sarkán lévő kávéházában a szokásos kávéházi kellékeken túl külföldi és hazai mozgóképek vetítésével, lombos kerthelyiségében pedig büfével és 1 7

's cigányzenével fogadta nyaranta vendégeit. Az 1913-as év, dacára a balkáni háború okozta gazdasági krízis továbbra is érezhető hatásának, a Tisza Szálló korábbi vezető pozíciójának visszaszerzése jegyében tellett. Az 1912. évi beruházások mind meghozták gyümölcsüket, hiszen például csak a kávéház forgalma 12.760,88 koronával (85.828,83 koronára), a szállodai szobák bevétele, pedig 8666,89 koronával nőtt az előző évi bevételekhez képest. Ezen a ponton érdemes némi számítást végeznünk, hogy jobban megértsük a szegedi vendéglátást a nagy vüágégésig vezető folyamatokat. Mint jeleztük a 1913-as év, a Tisza Szálló történetének valaha volt legnagyobb bevételeit hozta, a szálloda modernizálást követően. Mit jelent ez a számok nyelvén? 171 Az előző évekhez képest, viszont még így is kedvezőnek volt mondható a 13540,99 koronányi nyereség (az előző évi nyereség áthozatal nélkül) mely nagyrészt „ az akkor még emelkedő általános gazdasági konjunktúra hatása alatt" igen pezsgő 1912. évi farsangi forgalmat produkált. In: SZ.T.C. iratai (a Tisza Száüó Rt. 1913. évi rendes közgyűlése. — Szeged, 1913. március 22.) 172 HOLLÓSI és VOGEL 1911, 243, 64, 58, 93. p. 173 HOLLÓSI és VOGEL 1911, 170. p. 1901 február 18-án tartották a budapesti Uránia Magyar Tudományos Színház első filmbemutatóját Szegeden a színházban, majd 1907. májusában bemutatták az első szegedről készült fűmet A Tisza mentén címmel, melynek harmadik része szólt városunkról. Ugyan ezen év decemberében nyitja meg kapuját az Uránia Mozi is. Szeged Történeti Kronológiája. 1992, 77, 80. p.