A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

Berkes József direktívája alatt álló Royal Kávéház a Kelemen utcában; illetve a Bohn és Schwarz- féle sörcsarnok és étterem a Vár utca 7.szám alatt Schwarz Jacab vezetésével. A cukrászdákat itt most részletesebben nem említve csak az egyik leghíresebb „szegedikumot" a Klauzál téri Arvay cukrászdát Arvay Sándornak és fiának Kálmánnak az érdekeltségét említem, melynek a Wagner házban (Klauzár tér 2.sz.) található helyiségében működött a már 25 éve méltán elismert üzlet. Az Árvay ekkor még legalább akkora fogalom volt Szegeden, mint a későbbi korok számára a Virágh család cukrászdája. A különféle süteményeken, tortákon kívül, különleges üdítőket és likőröket szolgáltak föl, a messze földön híres „Kugler" süteményekről már nem is beszélve. Itt üzemelt aztán az alföld legelső csokoládé gyára, ahol a híres Árvay-féle Alföldi Tejcsokoládékat gyártották, mely nemzetközi hírnévre is szertett. Számtalan hazai kiálhtáson, így a Budapesti Cukrászipari kiállításon is aranyérmet szerzett. 191 l-re újabb jelentős változások történtek a szegedi vendéglátóipari üzletek sorában. Számunkra és Juránovics számára is a legjelentősebb változást az újabb konkurens cég, a Royal Szálló megjelenése jelentette. Szeged leghíresebb bútorgyártó cégének (raktár épülete a Klauzál téri Legyei ház, ma a „Kis" Virág épülete én) a Lengyel Lőrinc cégnek 1903-ban a Kelemen és Kölcsey utca sarkára tervezett két emeletes bérházában, már 1907-ben megnyitotta Royal Kávéházát Berkes József. Hogy aztán 1911-ben Ligeti Béla műépítész tervei alapján a Dávid testvérek kialakítsák a Royal Szállodát. Dávid Sándor a Vasúti Vendéglő tulajdonosa (Alsó Tisza part 32. sz alatti lakos) nem ok nélkül nevezhette szállodáját Royal nagy szállodának, hiszen 80 vendégszobás szállodájához hasonló férőhellyel csak a Tisza Szálló rendelkezett ekkor Szegeden. Az pedig már külön feszélyezhette, a Juránovics családot, hogy a konkurens üzlet vendégszobái egytől egyig központi fűtéssel, hideg, meleg vízzel és mérsékelt bevezető árakkal hosszú egyeduralom után komoly alternatívát támasztott a Tiszával szemben . Többek közt ez kényszeríttette rá Juránovics Ferencet szállójának gőzfűtésről a melegvíz fűtésre való áttérésre a következő évre. Ugyanezt a szerepet töltötte be a Royal Szálló legmodernebb igényeknek is megfelelő kávéháza, melyet Dávid Pál (Klauzál tér 8. sz. alatti lakos) vezetett, valamint a Corso kávéháznak szintén ebben az évben való megnyitása. Hiszen az új kávéház által támasztott konkurenciára adott válasz lépésként fogható föl Juranovicsnak a Tisza Kávéház 1912. évi átalakítása, légfűtéssel való fölszerelése. Jól megfigyelhető tehát a szűkös szegedi vendéglátóipari piacon, a már elért és megszerzendő piaci részesedésekért folyó 1 70 egyre kiélezettebb küzdelem. Az új piaci szereplők megjelenésén túl, más körülmények is veszélyeztették a Tisza Szálló prosperitását. Ilyen veszélyeztető tényező volt az 1912. október 17-én kitört balkáni háború, mely amint Juránovics Ferenc 1912. üzletévi igazgatósági 168 VOGEL 1907, 40, 80, 107. p. 169 LUGOSI 1909, 25. p. 170 HOLLOSI és VOGEL 1911, 243, 376. p.; Szegedi Levéltár Építészeti tervtárának a Royal Szálló épületének felépítéséhez eszközölt 1903. X. 16-i helyszín rajza és a száüó tervrajza 1911. február (lásd a Függeléket).