A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

szombathelyi Szent Márton utcában volt vendégfogadója. Mint a később nagy hírű szállodások általában, Juranovicshoz és Kasshoz hasonlóan legalulról, pincérként kezdte el a vendéglátós ismeretek elsajátítását. Hosszú időn keresztül éppen Juranovicsnál az Európa Szállóban volt főpincér és 1894- ben innen vette át a Ferencsevics által éppen újjáépített Prófétát. Az üzletét nem is adhatta volna jobb kezekbe Ferencsevics, hiszen a Prófétát rövid időn belül az egyik legkeresettebb vendéglátóhellyé varázsolta Szegeden. Sikerének titkáról így ír szakmabelije Minden Tamás. „Először is kitűnő konyhája van, ahonnan az ízletesnél- ízletesebb ételek a legmagyarabb módra kerülnek ki. Szegedi gulyásával és halpaprikásával, még a halászok által főzött bográcsos sem vetélkedhetik. A pontos kiszolgálást meg sem említem, miután ő nála csakis pontos kiszolgálás lehet. De nem hagyhatom szó nélkül borát, amely ugyancsak hagyja magát itatni, s emellett olcsó, és ami elhallgathatatlan, nem a borhamisítók tökéjén termett. A Próféta Szállónak ezenkívül igazi csínnal és kényelemmel berendezett szép utcai szobái (a legpompásabb kilátás minden részre) kötik le a figyelmet, melyeket emiatt és még mérsékelt áraiért is rendesen a kereskedelmi utazók szoktak felkeresni, s tartják elfoglalva... mindeme kimagasló tulajdonságain kívül még arról is híres, hogy a katona zenekar majdnem minden második este ott hangversenyez. Különben, hogy a szegedi vendéglőkben katona banda koncerteket lehet hallgatni ezt Danczinger úrnak köszönheti a szegedi publikum."

99 Üzleti sikereit személyes tragédiák árnyékolták be, hiszen Jancsó Máriával kötött frigyéből született fia, Danczinger Jenő, fájdalmasan fiatalon, 18 éves korában, 1916. november 10-én a Bukovinai fronton vesztette életét. Hitvese halálát követően az üzleti élettől is visszavonultan élt. 1929. május. 10-én reggel 7 órakor a Dorozsmai sor 6. alatti otthonában érte a halál.

100 Végül, de nem utolsó sorban, be kell mutatnunk Kass Jánost, a nagy hármas legfiatalabb tagját, aki ha élhetünk a hasonlattal és Juranovicsot a szegedi vendéglátás császárának, akkor, Kasst, a pápájának nevezhetjük. Nem túlzóak e kifejezések, hiszen az összes dualizmus kori szegedi szálló közül Kass János három szállodát és ezek éttermeit, kávéházait, Juránovics Ferenc pedig három szállodát, ezek éttermeit, kávéházait, a Hétválasztót Ferencseviccsel, valamint, a régi próféta éttermet, és sörcsarnokot vezette. Tehát lényegében, a kisebb jelentőséggel bíró külvárosi vendégfogadókon, és a legkésőbb, 1911-ben megnyitott Royal Szállón kívül az összes korszakunkban létező szállót vezették életük valamely időszakában. Mindketten vendéglős dinasztia tagjai voltak, de míg Juránovics maga alapított dinasztiát, addig Kass beleszületett. Ennek ellenére mindketten pincérnek tanultak, és alulról a vendéglátás összes ranglétráját végigjárva lettek korszakuk legjobb vendég-látóipari szakemberei. Egyúttal pedig a vendéglátóipari érdekvédelem hazai szószólói és diplomatái. Megegyeznek még abban is, hogy mind a ketten idegenként jöttek a városba, és mégis a legszegedibb Szegediek lettek belőlük. Hosszú és tartalmas életútjuk során soha nem hagyták el Szegedet, az ország más szállodáiért cserébe. Holott ez a fajta mobilitás, 99 MINDEN Tamás: Utazás a vendéglők körül IV. 6 100 in.: Szeged I. kerületi Halotti Anyakönyv 1916.; Szeged I. kerületi Halotti Anyakönyv 1929.