A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MARJANUCZ László: Szeged és Temesvár. A Délvidék regionális centrumai

készítő és dróthúzó üzemek a gyárvárosban, nyomda és kaszárnyák működtek benne. A polgárosodás az életminőség javulásával járt. Ezt a városi közösség számára elsősorban a közművek elterjedése tette lehetővé: városi lakóként — pusztán lakó­helye okán — olyan civilizációs vívmányokat élvezhetett valaki, amilyeneket falusi honfitársai nem. Temesvárott pl. az egészséges vízellátást 197 nyilvános kút szol­gálta az 1850-es években. Az energiaellátást gázművek biztosították 1857 óta, he­lyükre 1887-ben az elektromos művek léptek, melyek1893-tól városi rendszerré sűrűsödve Európa egyik legkorszerűbb kommunális hálózatát adták. Erre ala­pozva indult meg a villamos járat is. A századfordulón már csatornázott volt a város. Zálogház, mértékhivatal, hotel, színház (bérbe adva), vágóhíd, jéggyár, tég­lagyár, kőbánya jelezte a polgári társadalom és tőkés gazdaság igényei által életre hívott intézményeket. Hitelintézeti adatai (16 bank, 6 takaréktár, 7 hitelszövetr kezete) fejlett pénzügyi életről tanúskodnak. Egyházi intézményeik (3 római kato­likus plébánia, 1 görögkatolikus plébánia, 4 ortodox hivatal, 1 evangélikus, 1 re­formátus, 1 izraelita hitközség, 10 szerzetes rend, 18 templom, 11 kapella, 1 imaház) azt mutatják, hogy itt valaha sokfajta vallás és kultúra fért meg egymás mellett. Ennek megfelelően két fontos egyházi hatóságnak is székhelyet adott Te­mesvár: a római katolikus és görögkeleti püspökségnek. Nevelési intézmények voltak: 8 óvoda, 23 elemi iskola, 1 gazdasági ismétlő iskola, 2 ipariskola, 1 kereskedelmi iskola. A hivatalos besorolás az ipariskolát és kereskedelmi iskolát a nevelési intézmények közé helyezte. Ez azzal magya­rázható, hogy a szakterületre fölkészülés alapfokán kereskedelmi nevelésben ré­szesítették a tanulókat, azaz ebbéli tehetségeiket fejlesztették elsősorban. Képző intézmények közül a következőket regisztrálták 1910-ben: Római Kato­likus Püspöki Líceum, 2 fölső gimnázium, 2 lány fölső iskola, tanár-, tanító-, és óvónőképző, ipari szakiskola, fölső kereskedelmi iskola, 1 polgári fiúknak és 4 polgári lányoknak, 1 városi zeneiskola, 1 kadétképző valamint a vakok és süketek intézete. A képzést közép- és felsőfokú intézetek szolgálták, melyekben igazolt mű­veltséget (érettségi) illetve középszintű szakképesítést (tanítóképző) lehetett sze­rezni. Ugyanebben az időben az alábbi kultúrintézeteket mutatták ki: 7 nyilvános könyvtár, 2 múzeum, színház, 17 nyomda, 25 periodika. 132 egylet, kör kaszinó. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a polgárság művelődési igényei széleskörűek voltak, a társadalom önszerveződése (egyletek) magas szintet ért el. Egészségügyi hálózata (6 kórház, 13 patika, 7 melegfürdő, 3 uszoda) a polgárság gazdasági erejét és differenciált igényeit mutatja, de ezek egyben regionális szolgáltató funkciót is betöltöttek. 1 Regionális funkciói közül kiemeljük megyeközpont státusát, hetipiac és éven­ként 5 országos vásár tartását, mely utóbbi 5 napig tartott. Polgári kori centrum­helyzete természetes módon következett korábbi szabad királyi jogállásából. Temesvár 1791-ben lett szabad királyi, 1876-tól törvényhatósági jogú város. Ezzel a közigazgatási státussal bírt Szeged is, de ott ez történeti kiváltságokat je­lentett, amelyek fölgyorsították a polgárosodás folyamatát. Temesvár kiváltság­16 DEÁK: i. m. 312.

Next

/
Thumbnails
Contents