A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

(ekkor Gruber Gusztáv vezette). Továbbá ne felejtsük ki az 1894-ben újjá született Prófétát, mely korábbi funkciói mellett Danczinger János vezetésével szállodai szerepet is felvett 12 szobával.

76 A század végére felépül egy másik, kisebb szálló is a Kossuth Lajos sugárúton (korábbi Budapest), melyet Alföld Szállodának hívtak.

77 A kávézók fejezet alatt tárgyalt problémákon túl, a kávéházak is dinamikus fejlődést értek el a század végére mind számuk, mind minőségük tekintetében. Míg korábban a már említett régi szállók kávéházain, az Aranyoroszlánon és a Klauzál téri Alemannon kívül, nem találtunk más jelentékenyebb kávézót, és az utóbbin kívül azok is elég avítt berendezéssel rendelkeztek, addig a századfordulóra számuk majdnem megkétszereződött. Az árvizet követő évben még csak hét kávéház üzemelt a városban. Ezek a már említett Arany Oroszlán, melyet ekkor még Strőbl József vezet. A szintén ezen utcában található Hungária kávéház, az ugyan azon nevű szálló bérlőinek Juránovics és Sonnleitner kezében. Valamint a többi három szálló kávéházai, úgy mint a Fekete Sas, a Hétválasztó és a Magyar Király, vezetőik megegyeznek a szállók vezetőivel (lásd föntebb). A szállók kávéházain kívül, önálló kávéházként működött a fönt említetteken kívül az elegáns Allemann Kávéház a Klauzál téri Zsótér-házban, valamint a Kárász utcai Herzl- házban működő Dugonicshoz no címzett kávéház. Három év leforgása alatt a város rekonstrukciójának, fejlődésének dinamizmusát, és nem utolsó sorban a megnövekvő keresletet vehetjük észre, az azt követő hasonlóan nagy iramú kávéházi expanzióban. Alig három év alatt megkétszereződött, tehát hétre emelkedett a kávéházak száma. Allemann Jánoson kívül új kávéházat nyitott a Széchenyi téren, Bein Mór a Balogh-házban, valamint Gombos József a Korona utcában. Juránovics és Kass immáron egyedül irányította a Hungária, illetve a Fekete Sas kávézót. Strőbl József átköltözött a Klauzál térre és felesége házában új kávézót nyitott, mialatt lány testvérei tovább vezették az Arany Oroszlánt (péntek esténként fölszolgált híres halpaprikásaikkal). Okerny Gyula tovább vezette kávéházát a Hétválasztóban, míg Sonnleitner az év során megnyitotta modern berendezésű kávéházát az új Európa szállóban. Új kávéházat nyitottak még Springer Sámuel a budapesti sugárút és a párizsi körút sarkán lévő Bérczy házban, mely egy úttal sörcsarnokként is működött. Schön Adolf az Iskola utcában, a Pffan-féle házban nyitotta meg üzletét ahol a szokásos kávéházi kellékeken, a hírlapokon, különböző játékeszközökön, kávéházi italokon kívül, borokkal, éjjelente hideg ételekkel, nyáron fagylalttal és süteményekkel várta vendégeit. További üzleteket nyitottak Szabados Gyula a Kárász utcán; Schütz Adolf a Somogyi utcában lévő Tary-féle házban a Turin városához címzettet és Sichermann József a Stefánián, Rósa Izsó házában. Valamint a ko76 A szállodai helyek viszonylatában eléggé eltérő adataink vannak, míg az Útmutató 1898-as kiadásában a fent szerepeltetett adatokat látjuk, addig az ugyancsak ebben a kiadványban megjelenő Weiman Antal által szerkesztett címtár hirdetés rovatában már egészen eltérő adatokat találunk. A Tisza Szállót itt 80 szobával, míg a Fekete Sast Gruber 40 vendégszobával hirdeti 80 kr-tól 2 frt-ig terjedő áron. 77 Bővebben lásd: A Szeged vendéglátása az első világháborút megelőző években című alfejezetben. 78 FARKAS 1879, 62. p.