A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

Az árvizet követő évben még csak 5 szálloda: az Okerny Gyula vezette „Hétvá­lasztó fejedelem" a fekete sas utcában, a szintén ugyanitt található „Fekete Sas Szálló" Kass Vencelné vezetése alatt, a Móga Anna vezette „Nemzeti Szálloda" a Dugonics téren, valamint a Stark Gábor irányítása alatt álló „Magyar Király", a Ferenc-tér és a budai országút szegletén, valamint a Juránovics és Sonnleitner közös bérleménye a „Hungária" az Oskola utcában. Az öt szálló közül ez időben még mind forgalmára, mind berendezésére és szobáinak számára (38 elegánsan berendezett szoba) nézvést a Hungária emelkedett ki magasan a többi közül. A szálló vezetői az épület kiváló adottságaira : a posta-, távírda és gőzhajó állomás közelségére, valamint két nagy terme által nyújtható lehetőségekre (társas es­télyek, hangversenyek, táncestélyek) alapozva próbálta a leendő vendégeket meg­nyerni. Másik közismert szállónk a Hétválasztó, áraival (szállás 80 krtól fölfelé), kiváló magyaros konyhájával, valamint elérhetőségével (a szállótól az Indóházig saját omnibuszjáratokat indított) próbálta megőrizni versenyképességét. Ugyan így szép étteremmel és udvarkerttel, valamint istállóval rendelkezett a pilseni sö­röket is kínáló Nemzeti Szálló kilátással a Dugonics szoborra. 73 Az elkövetkező három év viszont jelentős változásokat hozott. Sonnleitner megvált társától és immár egyedül vágott neki az újonnan épült első igazán nagy­városias szálló az Európa vezetésének. A Nemzeti Szálloda élén pedig immáron Steinmannt találjuk. A Fekete Sast pedig már névleg is a fiatal Kass János vezeti. A korábbiakban említett 5 szállón kívül egy tiszavirág életű hatodikat is megemlít a címtár „Páva" néven a Csekonics utca 2 alatt. Sonnleitner új üzletével komoly alternatívát nyitott régi üzlettársa ellenében. Klauzál téren fekvő szállója, teljesen újonnan, és elegánsan berendezett szo­bákkal, étteremmel, és kávézójával méltán vált a város első szállójává. Bár szo­báinak száma, mely még csak 30 volt, jelentősen (a Hungáriáé 38) elmaradt tőle, de így is a második legnagyobb vendéghellyel rendelkezett. Könnyen elérhető volt, hiszen omnibusz megállóhely volt a bejáratánál. Továbbá hetente kétszer, es­ténként a szegedi első zenekar szolgáltatta a zenét. 74 Kuriózumként megemlíthető még, hogy a Boldogasszony sugárút és a Vas­pálya utca sarkán elhelyezkedő „Korona" kávéházban is meglehetett szállni (24 órára 50 krjával, a társas szoba személyenként 30 kr.) A századforduló viszont egészen más képet mutat, ekkora már Juránovics át­vette az Európa irányítását (1888) és kibővített szállodáját Szeged legelső ven­déglátóipari intézményévé tette. Az Európa 52 kényelmesen berendezett vendég­szobájával, melyet 1 forinttól emelkedő árú napi díjjal lehetett kivenni, az 1886­ban megnyílt, és Kass János által felvirágoztatott Tisza Szálló követett, 50 ven­dégszobával (ebben az időszakban már Bereczky Lajos, majd Marchai József ve­zette). Mindkét szálló omnibuszokat indított az állomásra érkező vendégek elé. Változatlanul számolni kellett a Fekete Sassal, melynek ez időben 36 szobája volt. Igen kedvelt nyári mulatóhelye, május elejétől szeptember 15-ig minden nap az első budapesti daltársuíat előadásával, s magyaros konyhájával fogadta vendégeit 73 FARKAS 1879, 62. p. (valamint a 72 oldaltól hirdetések). 74 FARKAS 1883, 96, 100, 123, 149, 75 Uo: 179. p.

Next

/
Thumbnails
Contents