A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

Más képet mutat viszont a sörfogyasztási kimutatás. Míg az elárusított borok 32 % Costa és Biczok kiméréséből került ki, addig az 1417 hektoliternyi évi összes sörfogyasztásnak, még az egy százalékát sem érik el (együttesen sem). Ezzel 70 szemben viszont a két nagy sörcsarnok a Hagenmacher és Ferencsevics Prófétája fedi le az évi fogyasztás 72 % -át, 1013 hl-rel, melyből az előző a maga tekintélyes 42%-ával, míg az útibbi 30 %-kal képviselteti magát. A sörárusítás terén Juránovics kerül a dobogó harmadik fokára a 190 hektoliteres, 13%-os részesedésével, mint a Kőbányai Részvénytársaság dél magyarországi főképviselője. A kőbányai mellett, a püseni termékek képviseltették magukat legnagyobb arányban üzletében. A szegedi vendéglátásban dolgozók számarányának alakulása a 19. sz. utolsó két dekádja alatt A tercier szektorban és ezen belül a vendéglátásban dolgozók arányának fokozatos emelkedését figyelhetjük meg a század utolsó két évtizedében. Érdekes folyamatokat figyelhetünk meg az alábbi ábrán is látható adatok elemzése során. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy Szeged vendéglátóiparában, a tárgyalt két évtized során mindvégig a kocsmák és vendéglők adták a foglalkoztatottak legnagyobb arányát (már csak ezen intézmények nagy számából következőleg is). Azonban míg a számadatok lassú, de folyamatos növekedést mutatnak, addig a többi ágazathoz képest veszít arányaiból. Miközben 1880-ban a vendéglátóiparban dolgozók 70 %-át adták, és még tíz év múlva is 71 %-át, addig 1899-re a 3%-os visszaeséssel már egyértelműen veszít pozíciójából, a fogadók, de leginkább a kávéházak és kávémérők javára. Míg az árvizet követő év 20% -os foglalkoztatásával szemben, 1890-ben a szaporodó számú szálláshelyek ellenére mind számbelüeg, mind az arányokat tekintve mélypontra kerül a maga 18%-val, addig a század végére 1%- kai bár, de újra, emelkedő irányt vesz a fogadók, szállók foglalkoztatottsága. Mind a kettőtől eltérő mintát mutat viszont a harmadik legnagyobb foglalkoztató, a kávés ipar. Míg a kávéházakban, illetve a kávémérőkben dolgozók aránya stabilan 7+1 %-ot mutat az egész 80-as évek során, addig a századfordulóra 8 + 2 %- ra emelkedik arányuk. A cukrászok aránya viszont a 90-es évek elején megállapodik 3 %-on. 70 Haggenmacher Henrik 1894-ben nyitotta meg tágas sörcsarnokát a Kelemen utcában, in. KULINYI 1901. 627. p.