A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MARJANUCZ László: Szeged és Temesvár. A Délvidék regionális centrumai

3. táblázat

14 Temesvár 1900 1910 Innenstadt (Belváros) 57 711 (97,51%) 5 160 (7,54%) Vorstädte /Elővárosok) _ 61 393 (89,66 %) Külterület 1 322 (2,48%) 1 918 (2,80%) Szeged belterület 64 802 (62,92%) 5 966 (5,17%) előváros 68 809 (59,68%) külterület 38 189 (37,08%) 40 531 (35,15%) A népesség regionális megoszlása Temesvár magas urbanizáltsági szintjét tükrözi: 1910-ben teljes lakosságának 97%-a tulajdonképpeni városlakó, azaz belterületi lakos, idesorolva az elővárosok népét is, míg Szegeden a külterületi népesség meghaladta a 35%-ot. A tendencia Szegeden is a városba áramlás volt: 10 év alatt ugyanis 3%-al nőtt a belterületi lakosok aránya ugyanennyivel csökkentve a külterület népességét. A territoriális adottságok oly mértékben eltértek egymástól, hogy a települési létnek teljesen más jeUeget, természetet kölcsönöztek. A demográfiai növekedés számai után következzenek az egyéb területek fejlődési adatai. Temesvár különböző városi funkciói alapján már a 18., de különösen a 19 században helyi Qokális alapfokú), városi alap (vonzáskörzeti szintű) és speciális (regionális szintű funkciók ellátására volt képes. Helyi és városi alapfunkciók sorába a lakosság közvetlen ellátását szolgáló, a társadalom irányítását szolgáló intézmények tartoztak. Már 1848 előtti polgári fejlettségét tükrözte a városi alapfunkciók ellátását biztosító hivatali és művelődési intézmények sora: német és görög szenátus, megyeház, a kamarai adminisztrációs központ és főpostahivatal, só és harmincad hivatal, élelmiszer raktárak, takaréktár, líceum, papnevelde, piarista gimnázium és polgáriskola. Iskolai élete fejlett volt, de nem érte el a szegedi színvonalat. A Bánság jellegzetes vonásának számított, hogy fiatalsága inkább Szegedre tódult tanulni, mint Temesvárra. Nemcsak a városi és falusi intelligencia küldte gyermekeit a Tisza parti városba, hanem különösen a bánáti német földművelők, akik fiaikat tudatosan magyar szóra és kultúrára nevelték. Temesvár kultúrtörténetében viszont végig a német jelleg dominált.

15 A vallási élet reformkori intézményhálózata is fejlett volt: püspöki palota, piarista kolostor és templom, ortodox püspökség és zsinagóga. A társadalmi nyilvánosságot szolgáló épületek közé sorolhatók a kórházak, 6 gyógyszertára, színháza, számos vendéglője. Gazdasági üzemei illetve objektumai a céhes kereteken túlmutató szervezettségre utaltak: selyemszövőgyár, papírmalom, olajsajtoló, textil14 Uo. 306., 312. 15 NIAMESSNY: i. m. 6.