A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

léten jelen volt huszonhat városi törvényhatósági bizottsági tag akik felkérték a főispánt a 18-i rendkívüli közgyűlés összehívására. Mely a zajos előzmények ellenére zavartalanul zajlott le. Dáni Ferenc főispán könnyeivel küszködve „ Mindenünket elvesztettük, koldusok vagyunk", mondattal nyitotta meg a közgyűlést. Ezen a közgyűlésen határozták el: 1. Egy központi élelmezési nagy bizottság, valamint városrészenként helyi élelmezési bizottságok felállítását. 2. Fabarakkok építését Újszegeden a menekültek számára. 3. A Tisza-szabályozás ügyében felterjesztést intéznek a kormányhoz. Szeged újjáépítésével kapcsolatban két nevezetesebb törvénycikk született még ugyanebben az évben. Az elsőt, 1879:XLX. tc-et, május. 24-én hirdették ki a képviselőházban, ez a Szeged területén végrehajtandó kisajátításokkal, míg az 1879:XX. tc. a Szeged város törvényhatóságába küldendő királyi biztos hatáskörével foglalkozott. Június 4-én pedig az uralkodó Tisza Lajost, a miniszterelnök öccsét, nevezte ki Szeged királyi biztosává. A Klauzál téri Új Zsótér házba bekvártélyozott tejhatalmú kormánybiztos, valamint munkatársai rátermettségének, a nemzetközi és belföldi támogatásnak köszönhetően egy minden eddigieknél szebb és modernebb város született. Az eklektika és szecesszió jegyében újjáépült város széles utcáival, sugárútjaival, körútjaival, tereivel a zseniális mérnököt Lechner Lajost dicsérik. A város újjáépítési tervének elkészítése során Hausmann párizsi városrendezése volt a követendő példa számára. Szeptemberre a víz már eléggé visszahúzódott ahozz, hogy a város egyes utcáinak föltöltési munkálatai, valamint a körtöltés kiépítése nagyobb lendületet kaphasson. A nagy volumenű újjáépítési munkálatoknak köszönhetően, hamarosan munkaerőhiány alakult ki melyet külföldi munkaerővel, például Po vidékéről származó kubikusokkal kellett kisegíteni. Az egyre nagyobb arányú töke beáramlás, az újjáépítési munkálatok munkaerő szükséglete, magasabb vásárlóértéket és keresletet eredményezett. Ez rég nem látott gazdasági fellendüléshez vezetett a 80-as évek elején. S csak a sikeres rekonstrukció befejeztével, 84-ben lassult le ez a folyamat. Ezen időszak szülöttei középületeink sorában például a városháza (Lechner és Pártos Gyula), a pénzügyi palota (Bachó Győző), a posta és a polgári törvényszék (Meixner Károly), a büntető törvényszék és a Csillag börtön (W

agner Gyula), a Kálvária kápolna (Halmay Andor), valamint a bécsi Fellner és Helmer cég tervezte új színház. 36 Annak ellenére, hogy a megjelent harminckét törvényhatósági bizottsági tag közt túlnyomó többségben voltak az összehívást kezdeményező elégedetlenkedők. A kedélyek csillapodásához döntően hozzájárult, I. Ferenc József király és Tisza Kálmán miniszterelnök előző napi látogatása, biztató szavaik és ígéreteik. 37 SZABÓ 1929. 19-26 pp. 38 Érdekes párhuzam figyelhető meg a korábbi hasonló katasztrófák utáni újjáéledés folyamatával, például az 1712. évi nagy árvíz után is az újjáépítési munkálatokkal járó gazdasági konjunktúra biztosította a város fennmaradását. 39 A barokk jegyében fogant színházat 1883. októberében maga a király nyitja meg, de már 1885 tavaszán leéget, hogy aztán újjáépítése után 1886 őszén nyissa ki újra kapuit.