A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

Kávéházi élet a „nagy víz" után Az árvíz után, Strőbl Ignác fia, József, felesége Vedres Klementina házában, a Klauzál tér és a Kígyó utca sarkán új kávéházat nyitott. Mind ez idő alatt az Arany Oroszlánt 1883-ig, József testvérnénjei, valamint egyikük, Mária férje Steingassner József (Tömörkény István apja) vezette. Míg Steingassner 1883. decemberében bekövetkezett halálával végleg, bezárta kapuit. A kávéházi szobák lakásokká alakultak, az épület sarkán pedig megnyílt a híres „kecske trafik."

40 Strőbl „Pepi bácsi" új kávéháza, a Strőbl kávéház az volt a nagy víz utáni Szeged életében, mint apja Arany Oroszlánja a régi Szegedében, kulturális életének egyik lüktető középpontja. Ámbár ahogy Cserzy is írja: „ide már nem a Weitzenkorn úr katonái által ellenőrzött búsongó és titkon politizáló vendégek jártak, hanem a kisalkotmány után lassankint teljesen szabaddá lett polgárok... Kellemes szórakozóhely, nagyvárosi kényelemmel berendezett elit kávéház lett belőle. Szeged úri társadalma kereste fel a nap minden szakában. Közte a királyi bizottság tisztviselői, katonatisztek és a Hungária-kávéházból átkvártélyozódott újságírók, írók és egyéb művészemberek..." Vonzerejétnövelte a kitűnő kiszolgáláson, és berendezésen kívül a híres feketekávéja." Ez a nagyasszony érdeme volt, aki kiváló üzletasszony létére nagy gondot fordított a messze híres Strőbl- féle feketekávéra. A régi tradícióból csupán a cigány maradt meg, Erdélyi Náci, később Urbán Lajos, kik vasárnap délutánonként húzták az akkor már szabaddá lett magyarnótákat. Belső terére nézvést: „tágas terem, elegáns dísszel, vasoszlopok körül bársony kerevettel..." fogadta a betérőt. A hírekre éhes vendégeket a különböző újságok garmadája várta: „ Fehérmárvány asztalok körül ül a vendégsereg, az újságok változatos száma vendégkézben... Az Egyetértést, Nemzet, Pesti Napló, Fővárosi Lapok, Pesti Hírlap, stb. kézről kézre, napi politika, hírek az olvasót szemléltetik. A hírlapot falják mohón, szaporán olvassák, a letett újság már pincérkézben, új vendég kezében egészben. " A játékoknak is különböző válfaját lehetett ott űzni: „pattog a golyó a biliárdon. Tekézők állják körül, piramidli, praeferáns, pacika, alager, kägli, a játszma... A kalábriás, a piké az asztalokat uralja."

42 Nem véletlen hát, hogy ez a megkapó atmoszféra sokakat átcsábított a híres elődtől, többek közt a két palócot és baráti társaságát is. így valóságos értelmiségi klub alakult ki a szenvedélyes virzsiniázó Mikszáth és Pósa Lajos

4 körül, melyhez a szegedi irodalmi, művészeti és közélet számos neves alakja csatlakozott. Rendszeres résztvevője volt a nagy márvány asztalnál alsózó, tereferélő bohém társaságnak, a zeneszerző Székács Gyula, vacsora után a Prófétából megérkező polgármester helyettes László Gyula „és Kátay Pista-az ivást Babó Emil- a kártyázást tökélyre vitt „művészek", továbbá Szluha Guszti az „angolvérű" főka40 PÉTER 1974. 13-14 pp.; 1986. 60-61 pp. 41 CSERZY 1922.7-8. pp. 42 KRIKKAY 1899 275-277. pp. 43 Pósa Lajos: költő, szerkesztő (1850-1914), Mikszáth „földije", mind ketten a Rimaszombati Gimnáziumba jártak, és 1880-ban Nacsády által idézett, Mikszáthoz írt levele alapján, valószínűleg a „nagy palóc" közbenjárására került a Szegedi Naplóhoz. NACSÁDI József: Hogyan került Mikszáth....