A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

A „Nagy Víz" A vész 1879. március 5-én tört a városra, mikor Szegedtől körülbelül 20 km távolságra északra, Petresnél a Tisza jobb parti véd töltését átszakította a feldühödött folyó, hogy aztán hét nappal később, a véd munkák dacára Rókus felől elárassza a várost.

32 Annak Ősi magját, a palánkot kis szigetként hullámaival körülnyaldosva, az összes többi területet elnyelte. A pusztítás szörnyű mérlegeként, 36 200 holdnyi terület került víz alá, a 75 ezres lakosságból 146 vagy 151 ember halt meg és 60 ezer vált hajléktalanná. A természeti katasztrófa során 5458 ház omlott össze és csak 265 maradt épségben. A sors szeszélyes kegyéből, na meg a Szegedi Híradó szerkesztőjének, Nagy Sándornak a hivatástudatából kifolyólag, már 14-én újra megjelenhetett a lap. Akkor még csak a március 12. példány jelenhetett meg, melyet a szerkesztő szedetett ki a vízben álló nyomda szedőjéből, és nyomatott ki. Mivel sem a lapkiadó tulajdonosa, sem a dolgozók, sem az előfizetők nem voltak elérhetőek, ezért csak 19-én indulhatott meg ténylegesen újra a lap. Azonban a fanatikus hírlapolvasóknak, még egy jó darabig be kellett csónakázniuk kedvenc lapjukért a kiadóhivatalba, így az Oskola utca és szűkebben vett környéke, lett tehát az a kis sziget, ahova a hírekre éhes emberek összegyűlhettek, és a város két szárazon maradt kávézójában, a Hungáriában és az Arany Oroszlánban olvashatták el az újságot.

34 A Hungária ebben a válságos időben, valódi Noé bárkájává vált, s egyúttal, tegyük hozzá őszintén, a két bérlő anyagi felemelkedésének forrásává is, hiszen a víz miatt az „óriás idegenforgalom ... itt bonyolítódott le a városban. A szobák száma természetesen kibővült, sőt gyakran a mellékhelységekbe, folyósokra is kerültek ágyak a vendégek részére. Zsúfolásig telve volt állandóan a kávéház és az étterem is. A Hungária hosszú ideig aranybánya volt."

35 A szálló fontosságát mutatja az is, hogy a nagy víz utáni első közgyűlést is a Hungária éttermében tartotta a város, március 18-án délután négy órai kezdettel. Az előzményekhez természetesen hozzá tartozik, hogy Nagy Sándor a Szegedi Híradó szerkesztője már 16-án, délután ötre összehívott egy értekezletet az Arany Oroszlán kávéházba. Itt éles kritikával illette a kormánybiztosokat. Rózsa Ferenc Rókusi plébános vezetésével pedig bizottságot hoztak létre, a segélyezési ügyek felvállalására. Kerületenként segélyező bizottságokat választottak, és levélben szólították fel a kormánybiztosokat a hatósági pontonok átadására. Ezen értekez32 A 97. és 98. sz. őrházak között, a Rókusi állomás közelében 25 méter szélességben szakította át az Alföldi vasút töltését, márc. 12-én hajnali fél kettőkor. 33 BÁLINT 2003. 115. p. 34 SZABÓ 1929 I. 5-6 pp. 35 CSERZY M. 1922. 9-10. pp. A Cserzy által emlegetett nagy idegenforgalmon, semmiképpen nem szabad csodálkoznunk, hiszen már a hetivásárt is megtartották, az árvizet követő harmadik nap, márc 15-én. A reggeli 5 órakor kezdődő vásáron, melyet a város szárazon maradt részén, a Schäffer- és a Kontraszti- házak előtt tartottak, nagy árú bőséggel és magas árakkal jelentkeztek a környékbeh városokból, Makóról jött kereskedők. Lehetett ott venni vajat, tojást, paprikát, hagymát, kefét, ecsetet, szalonnát, kenyeret nagy mennyiségben, valamint vizes vásznat és jó minőségű pamutszövetet olcsón. Továbbá kuriózumnak számító nagy dohányvásár is volt kormány engedéllyel, ötvenzsáknyi szabad vásárra bocsátott szűz dohánnyal. SZABÓ: 1929 7. p. idézi a SZH március 23-i, és a SzN tudósítását.