A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MARJANUCZ László: Szeged és Temesvár. A Délvidék regionális centrumai

a Pest-Kecskemét-Szeged-Temesvár közötti közlekedést az 1830-as években tovább építettek Lúgos, Karánsebes, Herkulesfürdő és Orsova felé. Szeged kedvező kereskedelmi fekvése okozta, hogy a Török Birodalom és az osztrák Örökös Tartományok közötti tranzit forgalomból jelentős hasznot látott. Kereskedő polgársága ennek révén vagyonosodott meg. Később az Alföld legjelentősebb vasúti gócpontja lett, mert a marosvölgyi (Budapest-Temesvár-Bukarest) és a Nagyvárad-Baja-Fiume fővonalak találkozási pontjánál feküdt. Többek között ez az adottsága, a többi belső alföldi városhoz képest több gyárat és olyan intézményt vonzott magához, melynek hatásköre a megyénél tágabb területre terjedt ki. Regionális súlya nőtt, mikor egyetemi város lett. A nagy vonzókörnek, a szellemi gazdasági és politikai téren betöltött központi szerepnek a foglalkozások egyenletesen sokoldalú tagolódása felelt meg. A két város fejlődési adatait jórészt a Deák Ernő által szerkesztett statisztikai gyűjtemény alapján közöljük és elemezzük.

12 Ez a hatalmas történeti adattár Magyarország szabad királyi városairól szóló történeti információkat gyűjtötte össze és csoportosította különböző szempontok szerint. Közülük a leglényegesebb adatok földolgozására és egybevetésére vállalkozunk. Lássuk előbb a népességi viszonyokat. Szeged 1785-1840 között 11 778 fővel gyarapodott (20 947-ről 32 725-re), ami 56,23%-nak felelt meg. Ugyanez az adat 1840-1869 között: 37 454 (114,45%), 1869-1910 között pedig: 45 127 (64,30%). Az egész korszakra kivetítve városunk 94 359 fővel gyarapodott, s ez 450,47%-os fejlődést jelentett. Temesvár demográfiai növekedése arányaiban még ezt is túlszárnyalta: 2. táblázat 1785-1840 1840-1869 1869-1910 1785-1910 65, 54% 105,35% 112, 49% 622, 34% Az 1785-ben számolt 9479 fő 1910-re 68 47l-re szaporodott, ami összességében 622,34%-os gyarapodásnak felelt meg Temesvár életében. Mivel Szeged „csak" 450%-ot ért el, Temesvár demográfiai fejlődése sokkal dinamikusabbnak mondható. A különbség a polgárosodás intenzitásával, az urbanizáció eltérő ritmusával magyarázható. Az urbanizációs szintkülönbség sehol sem mérhető le annyira, mint a népsűrűség és területi nagyság összefüggésein. Szeged népsűrűségi mutatója 1785-ben 26,1869-ben 88,1910-ben 141 fő négyzetkilométerenként. Temesvár hasonló adatai: 275, 935, és 810. Városunkban 125 év alatt több mint ötszörösére, a szomszéd várban alig háromszorosára emelkedett a népsűrűség. Ennek oka, hogy Szegeden volt hova fejlődnie a népsűrűségnek Egyrészt benépesíthető földterülete egyszerűen nem összevethető Temesváréval, mert annyival 12 Ernő DEÁK: Aushewahlte Materialien zum Stadtewesen. II. Teil. Königliche Freistadte - Munizipialstadte. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. Wien, 1989.