A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

sokkal szemben kényszerítő eszközt nem használt. A fenti forrásból nem csak az tűnik ki, hogy a Szövetség helyi csoportját feloszlatták, s a főszolgabíró megállapítása szerint egyes tagjai hátat is fordítottak neki, hanem az is, hogy a szocialista eszmék terjesztői vándor-munkájukból adódóan a kubikosok közül kerültek ki. Ezek a munkások külföldön is megfordulva, más földmunkásokhoz viszonyítva előbb és behatóbban ismerkedtek meg az eszmével, s így váltak annak egyik legfőbb hazai terjesztőivé. Mivel a Földmunkásszövetség az összeomlás szélén állt az országos vezetősége 1908 őszén megkísérelte, hogy az alélt helyi szervezetekbe életet verjen. Október 25-én Hódmezővásárhelyen kerületi értekezletet tartott, amelyen a megye csoportjainak felélesztéséről tanácskoztak. Az értekezlet azonban nem hozta meg a kívánt eredményt.

176 Arról nincsenek ismereteink, hogy a csongrádi földmunkásság küldöttsége jelen volt-e. Ellenben azt tudjuk, hogy a Szövetség csongrádi csoportját a hatósággal egyetértésben csak 1910. február 22-én alakították meg, illetve újra létrehozták, s az alakulás bejelentéséről szóló okmányt 14 földmunkás írta alá.

177 A munkásmozgalom Csongrádon a következő évben is erőtlen volt, s a választójogért való küzdelmek sem folytatódtak a megyében. Az 1909. február 5-i alispáni jelentés is ezt tükrözi, melyben az olvasható, hogy a szociális izgatás szűnőfélben van, s annak semmi irányban sem érezhető „ez idő szerinti" hatása.

178 Igaz, a belügyminiszter 1909. december 16-án kelt körrendeletében értesítette a főispánt, hogy a szociáldemokrata központi pártvezetőség a karácsonyi ünnepeken, vidéken nagyobb agitáció kifejtésére készül, az általános választójog érdekében, mert az a párt várakozásának nem felel meg. Utasította a főispánt, hogy a várható értekezlet megtartása iránt érdeklődjön az alsóbb hatóságainál, s annak lefolyásáról, a szerzett tapasztalatokról december 30-ig tegyen jelentést. Az alispán 1910. január 18-i felterjesztésében ismertette a főispánnal, hogy a vármegye területén — Csongrádon sem — a Szociáldemokrata Párt vezetőségei semmiféle agitációt nem fejtettek ki a fenti tárgyban.

179 Január 27-én pedig azt jelentette ugyancsak a főispánnak, hogy 1909 folyamán Csongrádon a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párton kívül fennáll a Magyarországi Építőmunkások helyi csoportja, s tagjai az újjászervezett szociáldemokrata frakcióhoz tartoznak. Május 1-je megünneplésével kapcsolatosan pedig azt írta, hogy ebben az évben is „csekély érdeklődés mellett" ünnepelt a munkásság. Népgyűlést nógy ízben hívtak össze.

180 A fenti jelentések félreérthetetlenül mutatják, hogy a munkásság fellépései, demonstrációi 1909-ben úgyszintén igen jelentéktelenek voltak, sőt egyes munkásszervezetek a kedvezőtlen politikai légkör miatt be is szüntették működésüket. 175 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 135/1908. sz. 176 TAKÁCS József: i. m. 124. p. 177 CSML (SzL) alisp. ált. ir. 117/1913. sz. 178 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 652/1908. sz. 179 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 196/1909. sz. 180 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 249/1910. sz.