A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

A kialakult politikai viszonyok következményeként az 1910-es évek elején a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a választójogi küzdelemben ismét taktikát változtatott. Most a Függetlenségi Párt balszárnyából alakult Justh Gyula vezette liberális demokrata csoport mögé sorakozott fel a nemzeti munkapárti kormánnyal szemben A Justh-párt is demokratikus reformokat követelt, köztük a választójog reformját.

181 Csongrádon október 30-31-én tartott gyűlést a polgári ellenzék és a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete, ahol a választójog kérdése állt a középpontban. És ebben az időszakban került sor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt alföldi titkárságának a megalakítására, amely közgyűlésen a csongrádi szociáldemokrata tagságot Nagy Ferenc képviselte.

182 Az aratás biztonságos lefolytatása közellátási és politikai szempontból a kormánynak mindenkor érdekében állt. Ezért az 1910. április 12-én kelt leiratában ekkor is érdeklődött a megye főispánjától, hogy törvény hatósága területén az aratási szerződéseket megkötötték-e, mennyi az idegen munkás és észlelhető-e olyan jelenség, amely az aratási munkák megzavarására irányulna. A főispán azt jelezte vissza, hogy Csongrád megyében — beleértve Csongrádot is — a munkaadók és munkavállalók már megkötötték a szerződéseket, s idegenek sem szerződtek nagyobb számban a korábbi éveknél.

183 A következő esztendő hasonló volt az előzőhöz, 1911. június 13-ig 319 földmunkás kötött aratási szerződést, s ez évben sem robbantak ki aratósztrájkok. Aratósztrájkokról a Tiszavidék című lap majd csak 1912. július 21-i száma közölt cikket, amikor a Pallavicini uradalomban több száz aratómunkás szüntette be a munkát, mivel az intéző a szerződést megsértette.

184 Ezzel a zendüléssel tulajdonképpen lezárultak a tárgyalt korszak aratósztrájkjai, ilyen irányú megmozdulások 1914-ig már nem fordultak elő, legalábbis a források ezekről nem adnak hírt. Május l-nek a munkások által való megünneplése, vagy meg nem ünneplése, mindig a kormány politikai érdeklődésének a központjában állt. A belügyminiszter 1910. április 22-én kiadott 248/1910. res. számú rendeletében ezúttal is felhívta a főispánok figyelmét, hogy a munkások által május 1-ére tervezett népgyűlések, felvonulások, körmenetek, s egyéb tüntetések tárgyában az 1907. április 18-án megjelent rendelet a mérvadó.

185 Csongrádról nem történt jelzés május 1-je megünneplésének előkészületeiről, terveiről, ami arra enged következtetni, hogy ez évben nyomtalanul múlott el. 1910 júniusában megkezdődött a dualista Magyarország utolsó választása, amelyen a Tisza-féle Munkapárt nagy többséggel győzött; 258 mandátumot tudhatott magáénak.

186 A meginduló korteskedést a megyei közigazgatási vezetők teljes mértékben támogatták. A gróf Khuen-Héderváry Károly-kormány ugyancsak minden támogatást megadott a Munkapárt választási győzelméhez, s ez természetesen, hogy jelentősen elősegítette a győzelmét. Addig, míg a Munkapárt 181 A magyar munkásmozgalom története (1866-1976) ... 25. p. 182 GAÁL Endre: i. m. 373. p. 183 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 10/1910. sz. 184 ERDÉLYI Péter: i. m. 177. p. 185 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 15/1910. sz. 186 Magyar Történelmi kronológia az őstörténettől 1966-ig. Szerk.: GUNST Péter. Bp. 1968. Tankönyvkiadó, 297. p.