A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

Ebben az esztendőben nem csak a mezőgazdasági munkások kezdtek sztrájkot. Augusztusban a Csongrád-bökényi zsilipépítésnél dolgozó földmunkások — kubikosok (B. Gy.) — is magasabb órabér elérése végett beszüntették a munkát, s csak úgy voltak hajlandóak tárgyalást kezdeni, ha azon a Földmunkásszövetség megbízottja is jelen lesz. A vállalat mindenbe belement, s meghívta Csongrádra a munkások megbízottait, és a következő megállapodásra jutottak: A munkaadó július-augusztus hónapokban 30 fillér helyett 36 fillér órabért fizet, a többi hónapokra 32 fillért. A munkaidő reggel 6 órától este 6 óráig tart. Túlóráért 50%-os béremelés, félóra reggeli, másfélóra ebédidő jár. Hétfőn reggel a munka 9 órakor kezdődik, de a fizetés 6 órától számolandó; szombat délután 2 óráig tart, de a munkabér este 6 óráig szól. És csak olyan földmunkás alkalmazható, aki a Földmunkásszövetség tagja. A megállapodás azzal zárult, hogy a sztrájkból kifolyólag senki el nem bocsátható.

150 Éppen a kubikosok és a téglagyári munkások gazdasági helyzetének megtárgyalására, s politikai szervezkedésük fokozása érdekében a Földmunkások Országos Szövetsége 1906. december 25-re Csongrádra országos értekezletet hívott össze, Nyisztor György elnökletével. A tanácskozáson 250 helyi kubikos és 20-25 kőművessegéd volt jelen és rajtuk kívül még 19 helység 28 küldötte vett részt az értekezleten.

151 Az 1906. évi földmunkás küzdelmek mérlegét meghúzva azt a következtetést vonhatjuk le Csongrád vonatkozásában is, hogy a birtokosokat az aratási sztrájk éppen úgy nem érte váratlanul, mint 1897-ben. Az eredmény is majdnem ugyanaz lett. Az államhatalom ugyan a birtokosság mellé állt, de a földmunkásság ki tudta harcolni a követeléseit. És a hatóságok minden módot felhasználtak a földmunkásszervezetek működésének meggátlására.

152 Az 1905-1906-os esztendőben is a Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség Főkapitánya 1906 decemberében szokásosan végrehajtotta Magyarország és Horváth-Szlavón országok szociáldemokrata munkásmozgalmának a feltérképezését. A főkapitány ehhez a munkához a belügyminiszter támogatását kérte kihangsúlyozva, hogy a szociáldemokrata mozgalmon belül főleg az újjászervezett szociáldemokraták működéséről akar képet kapni.

153 Erre föl jelenthette 1907. január 7-én a csongrádi főszolgabíró, hogy járása területén az újjászervezett szociáldemokrata párt bomladozó félben van, és inkább „a nemzetközi szociáldemokrata párthoz szítanak." 1906-ban ellenük eljárás nem indult, mivel a fennálló rendelkezések ellen nem vétettek. Szocialista irányú egylet Csongrádon működött hatóságilag jóváhagyott alapszabállyal. És 1906-ban a járás területén összesen 17 szocialista jellegű népgyűlés tartását jelentették be, s ebből 11-et Csongrádon tartottak meg.

15 Meg kell még jegyezzük, hogy a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége Csongrádi Csoportjának 1906-ban 87 bejegyzett tagja volt.

155 A 150 Uo. 105. p. 151 GAÁL Endre: i. m. 301. p. 152 TAKÁCS József: i. m. 106, 112. p. 153 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 65/190C. sz. 154 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 147/1907. sz. 155 Csongrád megye évszázadai ... 149. p.